120038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rövid idő alatt felvett folyamatok rögzítésére

sugarakkal a gerjesztett állapot helyi, többé-kevésbé erős csökkentését létesítjük. A rajz a találmány több megoldási 5 alakját tünteti fel, mégpedig az 1. és 2. ábra egy-egy képvevőcsövet mutat. A 3. ábra ' képvált ótesövet tüntet fel, végül a 10 4. ábra képadócső rajza. Az 1. ábra szerinti (1) cső (2) sugárkeltőrendszert tartalmaz, aminő a Jcatódasugárcsöveknélszokásos. A katódasugarat a (3) gyüjtöberendezés élesen kévébe 15 tereli, majd a (4) és (5) eltérítőrendszerek a (6) lemez felületén továbbmozgatják. Ez a lemez vékony alumíniumrétegből áll, amelynek felületét elektrolitos eljárással oxidáltuk. Az oxidréteget a (7) 20 szaggatott vonal jelöli. Az oxidréteget továbbá elektropozitív anyaggal, és/vagy fotóelektromosan illetve izzóelektromosán hatékony anyaggal, pl. céziummal kezeltük és ezt a (8) hullámvonal jelöli. 25 A cső ezenkívül (9) fluoreszkáló erliyőt tartalmaz, amely a (6) lemezzel szemben van. A lemezből kiinduló utósugárzást (10) elektronoptikai reprodukálórendszerrel, amely ebben az esetben a lemez 30 és fluoreszkáló ernyő közötti távolság nagyobb részére kiterjedő tekercsalakú, a (9) világítóernyő felületére reprodukáljuk. Az 1. ábra szerint a lemez bombázása ugyanazon az oldalon történik, amelyből 35 az utósugárzás kiindul. Eszerint a sugárkeltorendszcr és a világítóernyő a lemeznek azon az oldalán van, amely az utósugárzást kilöveli. A 2. ábra szerint az alumíniumlemez olyan vékony, hogy a 40 lemeznek erre az oldalára eső gerjesztősugárzást átengedi. Az utósugárzás azonban a másik oldal felé történik és így a letfiez a sugárkeltőrendszer és a fluoresz-? káló ernyő között van. 45 Hogy az utósugárzást mozgóképeknél a képváltás folyamán megszüntessük, a lemezt két kéj) között minden alkalommal rövid ideig megvilágítjuk, vagy pedig a világítóernyő létesítette fényt részben -50 visszajuttatjuk a lemezre, úgyhogy az utósugárzást e?zel a maga létesítette 'megvilágítással a ki várit időn belül teljesen lecsillapítjuk. A lemez áramátvezetéssel, vagy indukált áramokkal történő heví»5 lését szintén felhasználhat juk erre a célra. A 3.'ábra szerinti cső (11) fotókat ódát (7) és (8) rétegekkel ellátott (&) lemezt és (9), világítóernyót tartalmaz. A (12;) -» <'lektrojtlÖptikai rendszer, szerepe . a. fotokatóda sugárzásának reprodukálása a 60 lemezen és az utósugárzás reprodukálása a világítóernyőn. A lemez potenciálja a fotókatóda és a világítóernyő potenciálja közlött van. A lemez előnyösen olyan kialakítású, hogy nem átlátszó, de azért a 65 gerjesztő fotóelektronok számára átengedő. A fotókatóda oldalán (13) sötétkamra van (14) objektívvel és (15) zárral, amint az fényképezőgépeknél szokásos. Ha a fotókatódát a zár működtetésével 7i. rövid ideig megvilágítjuk, akkor a (6) lemezt utósugárzásra gerjesztjük és a (9) világítóernyőn kép keletkezik, amely mindaddig megmarad, amíg az utósugárzás tart. A fotókatóda vissza világítása 75 nem következik be, minthogy a (6) lemez nem engedi át a fényt. Hogy a (9) világítóernyő fénye az utósugárzást idő előtt ne csillapítsa le teljesen, előnyösen olyan világítóanyagot használunk, amelynek 80 fénye olyan színképterületben van, hogy az utósugárzást nem befolyásolja. A berendezés előnyösen úgy is készíthető, hogy a fotókatódát egyidejűen világítóernyővé is kialakítjuk és az elek- 85 tronoptikai berendezés pólusváltással megfordíthátóan működik. Ekkor az optikai képet a fotókatódán rövid időre létesítjük és a sugárzást a lemezen reprodukáljuk. Ezután a pólust átváltjuk, 90 úgyhogy az eddigi katóda anódává lesz és az utósugárzást az elektronoptikai rendszer az egyidejűen világítóernyő módjára is működő kiindulási felületre reprodukálja és ott látható képet létesít. 95 A 4. ábra szerinti adócső (16) elektronforrást, pl. izzókatódát tartalmaz, amely a (6) lemezt egyenletesen besugározza. Eszerint a lemez egész felületén egyenletes ntósugárzás észlelhető. A (17) optika 100 oldaláról megvilágítva ez az utósugárzás helyileg, többé-kevésbé a kérdéses képrész megvilágítása szerint megszűnik és igv a (6) lemez csak azokon a helyeken lövel ki elektronokat, amelyekre nem esett 105 fény, vagy csak kevés fény esett. Ekkor a (6) lemez sugárzását, miként a (18) helytálló szondával felszerelt képszétbontöcsövekben szokáfos, a szonda síkjában reprodukáljuk és a (19, 20) eltérítő- 110 rendszerekkel a szondán át tovavezetjük, úgyhogy a szonda (21) képjelzőjén képjelet vehetünk le. Szabadalmi igények: 1. Berendezés rövid idő alatt felvett ílft folyamatok rögzítésére, amelyre jel"* lenr/ő,. hpgy olyan lemez, amely anyá-