120014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőmérsékletváltozásokkal szemben állékony kromittéglák előállítására

lűány szerint a finom- és durvái*akciókat a középső frakcióhoz képest addig növeljük, míg a finom frakció mennyisége 20— 40%, a középsőé 15—25%' és a durvafrak-5 cióó 35—65%. A találmány célszerű megoldási módjánál a durva-, a középső és a linom,frakció határán fekvő szemcséket kifajtázzuk és eltávolítjuk, úgy, hogy a kész keverékben az egyik frakció legnagyobb 10 és az utánakövetkező magasabb frakció legkisebb szemcséjének átmérői közötti kü -lönbség legalább 100 ja. Ha a felső határig, vagyis 1000 u.-ig megyünk, akkor a középnagyságú szemcsék teljesen kies-15 nek. Ebben az esetben a finomszemcsék mennyiségének viszonya a durvaszemcsék mennyiségéhez képest (20—40) : (80—60). Ha a, gazdaságosság kedvéért a hőmérsékleti változásokkal szembeni állékony-Hág fokozása tekintetében szerényebb eredményekkel óhajtunk megelégedni, amelyek azonban m;ég mindig lényegesen meghaladják az eddigi eredményeket, akkor a fiakcióhatárokat eltolhatjuk. Szélső eset-25 ben a durvaszemcsés frakció ;'/. 1800 a i'ölöiti sze.ncséV."i tartalmazna Az őrleménynek a találmány értelmében való feldolgozásával nem változik sem a tégláknak látszólagos porozítása. 30 sem pedig azoknak hideg-szilárdsága; a látszólagos porozitás ós a szilárdság tehát lényegében ugyanakkora, mint az ugyanabból a keverékből, de további előkészítés nélkül előállított tégláké. 35 Kh líeli példák: 1. Az egész őrleményt (kroniit ós sülőmagnezit), melynek szemcsenagysága 0- -3000 (A közölt fekszik, három frakcióra bontjuk, amelyeknek átmérő iutervallu-40 mai 0—100 (a-ig, 100--10GU (a-ig és 1000— 3000 (A-ig terjednek. Ezekből a frakciókból a. sajtolandó anyagot oly módon állítjuk össze, hogy a finomszemcsék mennyisége úgy aránylik a közép-, illetve durvaszem-4.5 csék mennyiségéhez, mini 30 : 20 : ,)Ü-hcz. Ak arányszámok középértékek és le- és felfelé tt-ánl ingadozhatnak. Az anyagot kavarjuk, majd víz és esetleg más szerves vagy szervetlen köi/iszer hozzáadása után, 60 200—1000 kg,cm- nyomáson formázzuk, az alakdarabokat megszárítjuk és 1400 1600" hőm ér sékl e t en égetjfik. 2. Az őrleményt (kroniit és magnezit) három frakcióra bontjuk szót, melyeknek nagyságrendje 0-150 150- 1200 (A és 55 1200— 4000 íz.. A középső frakcióból a 150—500 (a a durva frakcióból az 1200 -1600 (A nagyságú szemcséket kifajtázzuk és a maradékot az 1. példa nyomán ismertetett módon dolgozzuk fel tovább. (>0 Kitűnt, hogy a szemcsék megfelelő kiválasztásával és imegfelelő magnezitadalékkal hidegenköltött, nem égetett kromittégláknak hőmérsékletváltozásokkal szembeni állékonysága is tetemesen fokozható, 65 tekintet nélkül arra, hogy a hidegenkötő anyag szerves, pl. lenolaj, cellulóz-szennylúg vagy pedig szervetlen, pl. vízüveg, klórmagnéz'H, gyorsankötő cement. Kifejezetten h ungsúlyozzuk, hogy a 70 fenti leírásban, valamint az alábbi igénypontokban obi lord illó „magnezit" nem csupán az összesülósig (kezdődő megömledésig), hanem a teljes megömledésig hevített magnezitet is jelent, de minden eset- 75 ben mészben szegény magnezitet. Szabadalm /• igénypontok: 1. Eljárás hőmérsékletválto'záisálló tűzálló kövek előállítására kromit- és magnezit keverékéből, amely tinóm és 80 durva frakciót tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a. követ legalább 60 és legfeljebb 80% kromitot tartalmazó oly keverékből állítjuk elő, melynek szemcsenagyság viszonyait adalékok- 35 kai, vagy előkészítéssel úgy álllítjuk elő, hogy a 200 ja alatti fínomfrakció mennyisége 20—40%, a fínomfrakció és a, kb. 1000 (A feletti durvafrakció menynyiségónek öss-poge- 75—100%, végül a 90 maradék a -köz'épfvakeió, melynek mennyisége 0 is leliet, mimellett a magnezitnek több, mint a fele* a finom frakcióban van. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás 9r> megvalósítási módja, melyre .jellemző, hogy a keveréket úgy állítjuk elő, hogy az egyik frakció legnagyobb szemnagyság-átmérője legalább 100 u.-al térj en el a szomszédois, durvább 100 frakeió legkisebb s»emn,agvság-átmérőjétől.