120010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés filmek letapintására képfogócsövekkel

másra, amelyek nem felelnek meg' pontosan egymásnak, hanem amelyeknél az első kép valóban a ferde (c) vonalat mulatja, a másodiik kép azonban először az 5 első adókép felső végét reprodukálja és csak ezután adja a második kép tartalmát. A képek tehát teljesen elmo-sédot laknak Látszanak. A találmány szerint ezeket a nehézségeket 10 olyképen küszöböljük ki, hogy az adóoldalon ugyanazt a letapintófrekvenciát használjuk, mini a vevő-oldalon; vagyis a letapintófrekvencia a részképek számának és nem a teljes képek számának felel meg. 15 Ez! úgy érjük el, hogy optikai úton (n egycnkénL 1/n képmagassággal eltolt képel vetítünk a fényérzékeny rétegre, amelyek közül mindenkor sorjában csak egyel szabadítunk fel valamely záró-szerkezettel, •20 pl. ellenzővel vagy lükörberendezéssel a képszétbontáshoz. A találmány szeriül olyan teljesen visszaverő hasábot alkalmazunk, mely egyúttal a sugármeneleket oldalirányban elléríli. A letapintás olyan 25 eltérítő amplitúdóval történik, amc] a képmagasságnak csak 1/n-cd része, a frekvencia viszont (n)-s,zerese a filmképek számával megadott képvállási számoknak. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a 80 villamos billenőrezgés-keltővel szemben az eltérítőampliludó állandónlartásával kapcsolatosan támasztott nagy követelmények elesnek, mivel a részképek egymás,bakapesolódásának pontossága csak az oplikai-35 mechanikai beállítástól függ. EzL az optikai beállítást azonban, a szükséges legkisebb el (éréssel, soikalla könnyebben elérjük, mint a villamos állandóntarlásl. Ezenkívül azokban az esetekben is íolyloí'i nos filmlovábbílássál lehet dolgozni, amelyekbe felváltva egymásra következő képekel különböző gyakran tapintunk le. A találmányt az ábrák kapcsán jobba^ megvilágítjuk. A 3. és 4. ábra példaképem 45 kiviteli alakot tünlel fel, amelynél nyugvó, kellős hasábbal, és ellenzőlárcsával dolgozunk. Az ellenzőtárcsát az 5. ábra mutatja. A G. ábra a teljes berendezés vázlala. a 7. és 8. ábra pedig további kiviteli alak rajza. 50 A 3. és 4. ábra szerinti film folyamatostul halad a nyíl irányában a (2) kép ablakon ál és a (4) képfogócső (3) í'olóretegére reprodukálódik. Az (5) tárgylencse mögött van a (6) kettős hasáb, amely a 55 fotókatódán felosztja a képel két, egymással szemben fél képmagassággal eltolt képre. A (7) ellenzőtárcsa a kettőshasáb előtt kering és felváltva majd az egyik, majd a másik hasábot teszi szabaddá. Tegyük fel, liogy valamely filmet eo másodneroenkint 25 kéjppel másodpercenkint 50 részképes és egyenkint 200 soros adáshoz kell felhasználni. A 3. ábra a film, illetve egyes kép kezdő-és véghelyzetét mutatja 1/50 mp. alatt, $5 a 4. ábra pedig a legközelebbi kép kezdő-és véghelyzetét tünteti fel a legközelebbi 1/50 mp. alatt. A íilmképet, amely a művelel kezdetén a kéj/alakban van, a (8) nyíl jelöli. A (9) nyíl e kép 70 reprodukciója 1/50 másodperc alall a fiún kép a (10) szaggatott nyíllal jelölt helyzetbe mozdul el, úgyhogy a reprodukált kép a (!); helyzetből a (11) helyzetbe jut. Ugyan ez alatt az id'ő alatt a le- 75 lapinlósugár a (12") helyzetből a (13) helyzetbe ér, úgyhogy a film képével ellentétes irányban mozog. Ez alatt az egész folyamai alall a (7) ellenzőtárcsa a felső (6) hasábot szabaddá tette. Abban a pillanat- 80 ban, amikor a lelapintósugár a (13) helyzetet elérte és visszabillen, a (7) ellenző álcngedőnyílásának a helyzete megváltozik, úgyhogy az alsó hasáb szabaddá lesz. A további működési módot a 4. ábra tünteti 85 fel. A következő (14) filmkép reprodukált képe a (15)-!el jelölt helyen, keletkezik és a (12) sugár lelapintja, míg a reprodukált kép a következő 1/50 másodperc alall a (16) helyzetbe mozdul el. A folya- 90 mai végén a következő fi lm kép a (2) képablakban a (17) helyzelben van. Ezt a képet mármost, ugyanúgy, mint a (8) képel mégegyszer letapintjuk, úgyhogy minden képel kétszer bontunk fel. Ha párat- 95 lan számú sorközi eljárást használunk, úgy a két részképet pontosan fél képmagassággal kell egymáshoz viszonyítva eltolni; párosszámú eljárásnál azonban az eltolás fél képmagassággal és fél sorszélességgel 100 történik. A részképek pontos beállítását az egyik vagy mindkél hasábfél megfelelő szabályozásával mechanikai-optikai úton létesítjük. A hasábot, illetve az egyik hasábfelcl ezért olyan beállíló&zcrkelen erő- 105 síljülc meg, amely lehetővé teszi a megfelelő pontosságú ulánállílásl. A billenőfrekvenciák mindig változatlanok és egymással egészszámú vagy nem egészszámú viszonyban lehetnek. 110 Az ellenzőtárcsát az 5. ábra nézetben mutatja. A kellős (6) hasáb derékszögű négyszögnek látszik, amelynek mindenkor egyik felét felváltva teszi szabaddá a (18) és (19) hasi lék vagy kivágás. A hasíték 115 szélességét olyképen méretezzük, hogy az egyenesvonalú (20) hasábéleket lefedjék. A tárcsa kerületét az határozza meg, hogy