120006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrozióvédő festékek előállítására
2 120006. higanysó (szulfát vagy nitrát) oldatába mártottunk és megszárítottunk. Előnyös továbbá az anódnál nagyobb felületű katóda használata is. Ezáltal az elektrolízis folya-5 ma',a nyugodtabb és nem kívánatos mellékreakciók kevésbé lépnek fel1 . A munkafolyamat folytonosságának és zavartalanságának érdekében a kádak ürítő- és töllőnyíllásai, illetve -csőtoldatai 10 úgy méretezettek, hogy az egyes kádsoro-k kiürítése és újratöltése megközelítőleg egyforma idő alatt megy végbe. Azokból a kádsorokból, melyekben a kellő, illetve kívánt mennyiségű ólom-Ifi fehércsapadék keletkezett, ezt, a fürdővel együtt, közös gyűjtőedénybe (gyüjtőg'ödörbe) juttatjuk. Ebből az anyagot magában véve ismert elkülönítő berendezésien, pl. szűrőprésen keresztül úgynevezett re-20 generáló tartályba visszük s itt és/vagy ehhez való útjában széndioxiddal telítjük. A szénsavval való telítést a találmány értelmében a regeneráló tartályon kisül, előnyösen csőkígyóban végezzük vagy oly-i 25 módon, hogy a csőkígyó különböző részeihez a szénsavgáz bevezetésére csőtoldatok csatlakoznak, vagy pedig úgy, hogy a széndioxidot a csőkígyóban a fürdőfolyadékhoz képest egyenlő vagy ellentétes 30 irányú áramban vezetjük. A fürdőfolyadék szénsavval való telítettségétől függ az elektrozilissel előállított termék bázieitásának mértéke. Az elektrolizáló telep előnyösen, pl. öt, 35 egyenként (5—G párhuzamosan kapcsol! egységből 'álló kettős kádsorból, összesen tehát hatvan kádból összetett, mely kádak mindegyike '1 m űrtartalmú. Ezeket náL-riumklorát oly 2—4°/o-os vizes oldatával 40 töltjük meg, melyet előzetesen széndioxiddal telítettünk. Az elektrolízist ólomelektródák között 1—3, előnyösen 5 Volt feszültség" és 0,50—0,70, előnyösen 0,60 Amp/dm2 áramsűrűség mellett megindít-45 juk és kb. három óra hosszat folytatjuk. Ekkor az első kádsorpárfcói a fürdőfolyadékot és a keletkezett ólomfehéret a kiürítő nyílásokon át eltávolítjuk és a kádsort a töltőnyílásokon át szénsavgázzal telített 50 ugyanilyen, fürdőfolyadékkal újból megtöltjük. Ez a művelet, a kiüríLő és töltőnyílások megfelelő méretezése mellett, kb. 30 percet vesz igénybe s mire befejeződött, már a következő kádsorpár s azután 55 a harmadik, majd a negyedik, ötödik s újra az első kádsorpár kiürítésére és újratöltésére kerül a sor, úgy hogy az egész eljárás folytonos munkamenetben folyik le. A kiürített fürdőfolyadékot a benne lebegő ólomfehércsapadékkal gyüjtőgödörbenfog- 60 juk fel, utóbbitól a már leírt módon elkülönítjük és a fürdőfolyadékot szénsavgázzal ismét telítve regeneráljuk. A nátriumklorát mennyisége az eljárás folyamán változatlan marad. 65 A keletkezett ólomfehér kötött széndioxid-tartalmát a találmány értelmében úgy szabályozhatjuk, i.lelve növelhetjük, hogy a szűrőprés vagy egyéb elkülönítő berendezés előtt a szuszpenzióba szénsavgázt 70 vezetünk addig, amíg a rendkívül finom elosztásban lévő csapadék a kívánt kötött szénsavtartalmat nem mutatja, Az eljárás további előnye az, hogy rendkívül higiénikus, a termékkel emberi kéz- 75 nek vagy más lestrésznek érintkeznie nem keli, gőzei nincsenek és úgyszólván zárI; rendszerben folyik le. Az ólomfehéret magábanvéve ismert rendiszerű kemencében hevítésnek vetjük alá, 80 hogy ólomoxiddá, illetve ólomortoplumbáltá alakítsuk át. E célra pl. két egymás fölött elrendezett tokos kemencét használunk, melyek közül a felsőben az ólomfehér részben ólomoxiddá s az alsóban, 85 széndioxidját elveszítvén, oxigén jelenlétében, miniummá alakul át. A kapott termék diszperzitása rendkívül nagy. A találmány értelmében a hevítést előnyösen úgy vezetjük, illetve csak addig 9a folytatjuk, míg az ólomoxidban, illetve ólomorloplumbálban a bázikus ólomkarbonál egy része változatlanul és/vagy normális ólomkarbonát, illetve ólomhidroxid alakjában megmarad. Ennek célszerű 95 mennyisége 1—10°/o. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás korrózióvédő festék előállítá- ' sára, szénsavval telített alkáliklorátfürdőnek őlomejektródákkal foganata- 100 silóit elektrolízise útján készült ólomfehérből, melyre jellemző, hogy az alkáliklorátí'ürdől külön (regeneráló) tartályban széndioxiddal telítjük és az előzetesen szénsavval telített fürdőt 105 eg3r mástól 5 cm és alsó szélükkel a kádfenéktől legalább 35 cm távolságban elrendezelt elektródák között elektrolizáljuk s a fürdőtől elkülönített bázikus ólomkarbonátot hevítéssel 110 ólomoxidokká alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás váitozata, melyre jellemző, hogy a bázikus ólomkarbonálot oly mértékben és addig hevítjük, míg annak 1—lOo/o^ot 115 , f
