119975. lajstromszámú szabadalom • Gyűrűszelep

Megjelent 1939. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI RIKÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 119975. SZÁM XXI/c. (XXI/d.) OSZTÁLY. — //. 10197. ALAPSZÁM. Gyűrűszelep. Hoerbiger & Co. cég-, Wien. A bejelentés napja 1937. évi október hó 26-ika. A gyakorlatban jelenleg- használt, önműködő gyűrűszelepeknél a szelepülés gyűrűs liasítékaiból kiáramló üzemanyag merőlegesen ütközik a szeleptányérba, 5 tehát jelentékeny nyomással terheli az ütközőlapnak nekifekvő szeleptányért. A szeleptányér alatt az üzemanyag kétoldalt szétáramlik, miközben mintegy 90°-os irányváltozást szenved. A sík szé-10 leptányéros, önműködő gyűrűszelepeknek többhasítékos kiviteli alakjánál még az a hátrány jelentkezik, hogy az üzemanyag egyes részáiramad og-ye.uss vonalban egymás elé ütköznek, hogy azután újbóli 15 90°-os irányváltozás után az ütközőlap hasi tékáin kiáramoljanak. A fent ismertetett szelepek az átáramló üzemanyag számára jelentékeny ellenállást képeznek, amely a falakon való 20 súrlódásból, a sugaraknak a szeleptányéron való merőleges ütközés okozta örvén-yléshől, valamint két szomszédos hasi • • ék elterelt részáramainak merőleges egymásba ütközéséből ered. 25 A találmány sík szeieptányéros önműködő szelep, egy vagy több gyűrűs hasi tékkal, amely szelep az átáramló üzemanyag számára sokkal kisebb ellenállást fejt ki. A találmány az, hogy az ülés át-30 áramlási hasítékainak felső része és az ütközőlap átárarnlási hasítékainak alsó része gyakorlatilag egyenlő irányú és hajlásszögű és akként vannak egymáshoz képest eltolva, hogy az átáramló üzem-35 anyag az ülésből való kilépése után mozgási irányát megtartva, az ülés és a szeleptányér közti résen átáramlik és lökésmentesen lép a felfogóiitközőlap hasítékáiba. .Egy-gyűrűs szeleptányéroknál már azt a javaslatot tették, hogy a szelepülésben a hasítékok ferdén kifelé irányítva rendeztessenek el, úgy hogy az üzemanyag nyitott szeleptányérnál az utóbbi és az ütközőlap mellett pl. sugárirányban •£•> áramlik ki. Lökésmentes felfogás az ülés vezetőcsatornáiban, amelyek az üzemanyagot akként terelik, hogy sugárirányban ömöljék ki, nem következik be. Továbbá azt is javasolták, hogy a szelepülés 50 és az ütközőlap hiasítékái íúvókaszterűen alakíttassanak ki. Azonban e kiviteli alaknak csak az volt a célja, hogy az üzemanyag súrlódása a hasitokba való belépésekor ill. azokból való kilépésekor 55 csökkentessék, nem pedig az, hogy az üzemanyagsugarak akként húzassanak össze, hogy az üzemanyag említésre méltó örvénylési veszteségek nélkül áramoljon át a szelepülés és a nyitott szelep- 60 tányér közti résen, hogy azután lehetőleg lökésmentesen vegyék fel az ütközőlap fúvekaszsrű hasítéka,i. A rajz példaképen mutatja a találmány egyik kiviteli alakját. Az 65 1. ábra a szelep függélyes keresztmetszete, ahol is a baloldal a szeleptányért csukott, a jobboldal nyitott helyzetben szemlélteti. A 2. ábra baloldala az ütközőlap felülné- 70 zete, jobboldala pedig a szelepülés felülnézete. Az (a) szelepülésnek három koncentrikus átáramlási (b) hasítéka van. Azonban e hasítékoknak felső (e) része nem 75, torkol ki függélyesen az (a) szelepülés felső oldalán, hanem 90°-nál kisebb szöggel. Az (c) csatornák előnyösen ferdén