119967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sorváltó átvitellel dolgozó távolbalátáshoz a függőleges váltás szinkronizálására
4 119907. mint a 3., illetőleg 5. ábrákban. Ebben az esetben is a további vizsgálatokból a terhelésnek azokat a részeit, amelyek 50 Hz frekvenciával térnek vissza, mind-5 két sorcsoportban figyelmen kívül hagyjuk és a 8. ábrában ennek megfelelően a 25 periódusú terhelést tüntettük fel. Egyrészt a 3. ábrabeli, másrészt a 4. ábrabeli terhelési állapotok összehasonló lítása tehát arra az eredményre vezet, hogy a folyamat a két esetben tényleg különböző éspedig, ha a folyamatot egy teljes képperiódusra felrajzoljuk, akkor az eltérések a 9. ábrából tűnnek ki. Ebben 15 az ábrában fent a 6. ábrának, tehát a 3. ábrabeli eljárásnak megfelelő diagrammot, lent a 8. ábrának, tehát a 4. ábrabeli eljárásnak megfelelő diagrammot tüntettük fel. Meg kell állapítani, hogy 20 a lökésszerű terhelések a 9. ábrában fent sokkal kisebb 25 periódusú komponenst adnak, mint az ugyanebben az ábrában lent feltüntetett lökésszerű terhelések, melyeknek időtartama és amplitúdója 25 ugyanaz. Az a tény, hogy a terhelés a 9. ábrában fent sokkal kisebb mint lent, abból következik, hogy a terhelést megszüntető két lökésnek az egymással összehasonlítandó két esetben, a kép időtarta-80 mán (I, II) belül, egymástól nagymértékben eltérő fázishelyzete van. Erről könnyen meggyőz az alábbi meggondolás. Először a 10. ábra kapcsán oly terhelés lefolyását vizsgáljuk, mely a 35 9. ábrabeli felső esettől csak abban különbözik, hogy fázisban öt sorperiódussal el van tolva. A terhelés 10. ábrabeli lefolyásának tehát ennek megfelelően ugyanolyan nagyságú 25 periódusú összetevö-40 jének kell lennie, mint a 9. ábrabeli felső esetben. Csak a 25 periódusú összetevőnek a képidőtartamon belüli fázishelyzete lehet más, mint a 9. ábrában fent. Másrészt világos, hogy a terhelés 11. ábrabeli 45 lefolyásának, mely szintén két azonos időtartamú és amplitúdójú lökésből áll, mint a 9. ábrában fent vagy lent és a 10. ábrában feltüntetett terhelés, 25 periódusú összetevője egyáltalán nem lehet. . 50 A 11. ábrába berajzolt két lökess, erű terhelésnek ugyanis az egymástól 1/50 másodperc távolságban fekvő A—B időpontok között, mindig azonos, 53 /4 soros, időközei vannak. A 11. ábrabeli terhelési 55 folyamat ugyanis mindig tisztán 50 Hz frekvenciával (és a magasabb harmonikusok frekvenciájával, de nem 25 frekvenciával) tér vissza. Világos továbbá, hogy nullától kezdve növekedő, 25 periódusú komponenst kell kapnunk, ha a 11. ábra- 60 beli diagrammban a két terhelési lökés közül a baloldalit fokozatosan az I csoport vége felé és azon túl, a két lökésszerű t rhelés közül a jobboldali terhelésig toljuk el. Ameddig ez az eltolás még 65 kicsiny, mint a 10. ábra esetében, mely mint kifejtettük, azonos a 9. ábrabeli felső esettel, a 25 periódusú összetevő kicsiny. Ha azonban a két lökésszerű terhelés közül a baloldalit fázisban a 70 11. ábrabeli jobboldali lökés közelébe toljuk el, a 25 periódusú összetevő sokkal nagyobb. Ez utóbbi esetben a terhelésnek azonban ugyanahhoz a megoszlásához jutunk, mint aminőt a 9. ábra alsó 75 része mutat, úgyhogy a fenti állítás, mely szerint a 25 periódusú összetevő amplitúdója a 9. ábrában lent nagyobb, mint a 9. ábrában fent, ezzel bizonyítva van. A 25 periódusú összetevő fázishelyzete 80 a 9. ábrában fent más ugyan, mint a 9. ábrában lent. Ennek azonban az amplitúdók értékeinek leírt különbségére nincs befolyása. A terhelés lefolyásának meandervona- 85 lait mindkét esetben Fourier-féle sorba fejtve kitűnik, hogy a 25 periódusú terhelési összetevő a 9. ábrabeli alsó esetben kb. tízszer nagyobb, mint a 9. ábrabeli felső esetben. 90 A 9. ábra kapcsán még egyszer utalunk arra, hogy a legnagyobb mértékben meglepő, hogy a 194. impulzus elnyomásának — ami az egyedüli különbség a 3. ábrabeli és a 4. ábrabeli eljárások kö- 95 zött — milyen befolyása van a 25 periódusú terhelési összetevő nagyságára. A 25 periódusú terhelési összetevő tehát a két sorcsoportnak a vett képben való függőleges irányú eltolását 10c annyiban okozza, amennyiben a hálózati csatlakozású készülék a függőleges kitérítés fűrészfoggenerátorába, a második sorcsoportban, középértékben más egyenáramú feszültséget ad, mint az első 105 sorcsoportban. A függőleges kitérítés tehát a második sorcsoportban némileg más törvény szerint folyik le, mint az első sorcsoportban, úgyhogy a második sorcsoport sorai a vett képben nem fek- 110 hetnek pontosan a középen az első sorcsoport sorai között, ha a hálózati csatlakozású készülék feszültségesése 25 Hz frekvenciával ingadozik. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a 3. ábra esetében 115 a feszültség ingadozása oly kicsiny (emlí-
