119909. lajstromszámú szabadalom • Szekundérelektronerősítő
119909. 3 A nívófelületeket 100 Voltonként ismét felvázoltuk és ezek lefolyásából következik, hogy a (4) elektróda előtt kb. 500 Voltos nyereg és a (8) elektródák 5 előtt kb. 900 Voltos nyereg keletkezik. Eszerint a felszabadító elektródán ismét mindenütt vonzómező hat, amely a szekundérelektronokat elszívja és kb. derékszög alatt a legközelebbi magasabb elek-10 tródához vezeti. Az 1. és 5. ábra szerinti berendezések úgy is megváltoztathatók, hogy a (2), illetve (4) és (8) elektródákat az elektronforrás irányában előretoljuk, úgyhogy 15 azok éppen a potenciálnyergen vannak. Ekkor alakjukban az 500, illetve 900 Voltos nívófelülethez alkalmazkodnak és azok potenciáljához csatlakoznak. Hogy az egyik elektródából kiinduló elektrono-20 kat lehetőleg teljesen a legközelebbi felszabadító elektródára irányítsuk, az elektróda az elektronok kilépési helyén homorúan befelé meghajlítható, úgyhogy lencsehatás áll elő. Ezt az 1. ábra (í) 25 elektródájánál és az 5. ábra (8) elektródájánál (szaggatott vonallal) felvázoltuk. Ha hordozófrekvenciát kell bevezetnünk, akkor az elektródák egyikét nagyfrekvenciásán ingadozó potenciálhoz csa-30 toljuk. Emellett a nagyfrekvenciának az égy vagy több pótelektródára helyezése azzal az előnnyel jár, hogy valamennyi felszabadító elektróda kondenzátor közvetítésével földelhető. Ez az esetleges 85 zavarok levezetésére kívánatos, nehogy ezek a magasabb fokozatokban tovább erősödjenek. A pótelektródák egyikére eső áramzavaroknál a további erősítés már eleve kizárt. 40 A rajzokon megadott potenciálok természetesen csak példák. Mindegyik berendezést alkalmas módon, a rajzokon nem látható vákuumedénybe szereljük be. A találmány szerinti szekundererő-45 sítő más berendezéssel, pl. szondaletapintású képszétbontócsővel együtt ugyanabba a vákuumtérbe is beszerelhető. Szabadalmi igények: 1. Szekundérelektronerősítő, amelyre 60 jellemző, hogy az elektronpályától oldalt két időben állandó feszültség alá helyezett (1, 2) felszabadító elektróda között egy vagy több pótelektróda van, amelyek olyan kialakításúak és 55 olyan potenciálhoz csatlakoznak, hogy az elektronok már a két elektróda közül a pozitívebb (2) elérése előtt a (2) elektróda potenciáljának megfelelő sebességűek. 2. Az 1. igénypont szerinti szekundér-60 elektronerősítő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a pótelektródának vagy pótelektródáknak nagyobb a potenciálja, mint a (2) felszabadító elektródának és olyan kialakításúak, 65 hogy potenciálvilla vagy potenciálnyereg keletkezik. 3. A 2. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy maga a (2) elek- 70 tróda a nyereg- vagy villa vonal potenciálján van. 4. Az 1. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a pótelektróda vagy '5 pótelektródák a legközelebbi magasabb fokozat felszabadító elektródájához csatlakoznak. 5. Az 1. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő változata, amelyre jel- 80 lemző, hogy a pótelektróda helyét a legközelebbi magasabb fokozat felszabadító elektródája foglalja el. 6. Az 5. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amely- 85 re jellemző, hogy az elektródáknak kerek és fokról-fokra növekedő a keresztmetszete. 7. A 6. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amely- 90 re jellemző, hogy az elektródák az elektronok kilépési helyénél homorúan befelé hajlítottak. 8. Az 1. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amely- 95 nek jellemzői a szekundérelektronokat a primérelektronok beesési irányához viszonyítva oldalirányban elszívó eszközök. 9. Az 1. igénypont szerinti szekundér- 100 elektronerősítő kiviteli alakja, két sor egymásmelletti, sík vagy hengeres felszabadító elektródával, amelyre jellemző, hogy minden egyes felszabadító elektróda mellett"nagyobb potenciálú rúd- vagy gyűrűalakú pótelektróda van. 10. A 9. igénypont szerinti szekundérelektronerősítő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy két sor hengeres, HO felszabadító elektróda központosán körülzárja egymást. 11. A 9. igénypont szerinti szekundér-