119897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevéssé reakcióképes olajok átalakítására mótorhajtóolajokká, különösen Diesel-mótorok céljaira
119897. 3 pl. mangánborát, ólomoleát, kobaltrezinát, vagy a megfelelő karbonilok is, pl. nikkelkarbonil. A találmánynak ezt a kiviteli módját az alábbi példa világítja 5 meg: 2. Példa. Kőszénkivonat hidrogénezése útján kapott, hidrogénben szegény hidrogénezési olajat levegővel, 1 liter olajra 120 liter levegőt számítva, 280° hőmér-10 sékleten és 10 atm. túlnyomáson, reakciós toronyban, vanádiumsavval átitatott kontaktusanyagokon szivattyúzunk át. A kilépő gáz még 3,5% oxigént tartalmazott. A kezelt olajat, a víz elkülöní-15 tése és szűrés után, Diesel-motorban vizsgálat alá vettük. A gyulladási készség, a tiszta kipüffögés, a motor sima járása és a fogyasztásra vonatkozó mérések azt mutatták, hogy az ismertetett 20 módon kezelt olaj hidrogénben dús gázolajjalegyenértékű. Kitűnt továbbá,hogy a hidrogénben szegény hidrogénezési olajok leírt kezelése nemcsak ezek gyulladási képességét javitja meg, hanem oldó-25 képességüket is fokozza a szén kismértékű hidrogénezésével kapott, még szilárd halmazállapotú, de nagyon reakcióképes bitumenes anyagokkal szemben. Ezeknek a termékeknek a találmány szerint 80 kezelt, hidrogénben szegény hidrogénezési olajban való oldásával tehát nagyon jó gyulladási képességű hajtóanyagokat kapunk, amelyek lágyan égnek és ezért lassú járású, nagyméretű Diesel-motorok 35 esetében különösen gazdaságosak, mert szilárd tüzelőanyagokból, mint keverékhajtóanyag, lényegesen alacsonyabb költségekkel állíthatók elő, mint a tisztán folyékony olajok. A találmánynak ezen 40 kiviteli módját közelebbről az alábbi példa kapcsán ismertetjük: 3. Példa. Az 1. példa szerint kezelt hidrogénben szegény hidrogénezési olaj 75 súlyrészében feloldunk 25 súlyrészt 45 az imént említett, kevéssé hidrogénezett széntermékből, vagyis abból, amelyből az olajat magát előállítottuk. Az így kapott viszkózus tüzelőanyag viszkozitása 20°-on kb. 15E°.Ez a tüzelőanyag akár 50 előkamrás, akár közvetlen befecskendezésű Diesel-motorokban simán és maradéktalanul ég el, miután az első gyújtás gyújtógyertyával megtörtént. Az eljárás kivihetősége nem korláto-55 zott szilárd tüzelőanyagokból hidrogénezéssel előállítható szénhidrogénolajokra, hanem értelemszerű változtatásokkal egyéb, nehezen gyulladó olajokra is alkalmazható. így alkalmasak a találmány szerinti kezelésre olyan olajok is, ame- 60 lyek szilárd bitumenes tüzelőanyagokból, pl. kőszénből, barnaszénből, olajpalából stb., párolással vagy száraz desztillációval kaphatók. A találmány szerinti munkamóddal megjavíthatok to- 65 vábbá hidrogénben dúsabb olajok is, amelyek belső szerkezetük folytán nagyon állandóan és csak magasabb hőmérsékleteken gyulladnak. Az olajok ezen csoportjába tartozik pl. számos ázsiai kő- 70 olajféleség, amelyek terpén-alkatrészeket tartalmaznak; ebbe a csoportba tartoznak továbbá azok az olajok, amelyek magas hőmérsékletű krakkoláson mentek át, pl. palaolajok, amelyek előállitá- 75 suk során 600°-os és ennél magasabb párlási hőfokoknak voltak kitéve. Gázolajok is, amelyek többször mentek át krakkolóberendezésen és ennek során oly állandóakká váltak, hogy csupán maga- 80 sabb hőmérsékleteken és csak nagy gázveszteségekkel volnának benzinné szétbonthatok, a találmány szerint előnyösen alakíthatók át könnyen gyulladó Diesel-olajokká. Az ilyen középolajokat 85 a találmány szerinti nemesítésük során előnyösen magasabb hőmérsékleteken kezeljük. Az ilyen — tehát sem szénnek, sem pedig még szilárd, kismértékben hidrogé- 90 nezett szénterméknek hidrogénezése útján előállított — szénhidrogénolajoknak az ismertetett, gyengén hidrogénezett széntermékek hozzáadásával kapcsolatosan történő kezelését közelebbről az 95 alábbi példa kapcsán ismertetjük: 4. Példa. Kőszénből lepárolt kátrány desztillációsából eredő párlat 65 súlyrészében feloldottunk 35 s.-r. olyan szilárd bitument, amelyet kőszén kismér- 100 tékű hidrogénezésével kaptunk. Az oldatot 220°-on levegővel kezeltük. A keletkezett víz eltávolítása és utószűrés után viszkózus Diesel-motorhajtóanyagot kaptunk, amely kiválóan alkalmas helyben- 105 álló motorokban való felhasználásra és bárminő terhelésnél kifogástalanul működött. Ahelyett, hogy a lepárolt kátrány és a szilárd bitumenes anyag ismertetett oldatát vetnők alá a levegő be- 110 hatásának, eljárhatunk úgy is, hogy a kátránypárlatot önmagában vetjük alá a légkezelésnek és az említett bitumenes szilárd anyagot a megtörtént kezelés után oldjuk fel benne. 115 A kevéssé gyulladóképes középolajoknak a találmány szerinti, a levegő oxigénjének felhasználásával történő kezelése
