119891. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely

Megjelent 15>ííí>. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 119891. SZÁM. XlX/e. OSZTÁLY. — 8. 16383, ALAPSZÁM. Töltényhüvely. Stein Arthur vezérigazgató, Praha. A bejelentés napja 1936. évi október hó 19-ike. Csehszlovák elsőbbsége 1936. évi január hó 18-ika. A találmány töltényhüvely vasból vagy vasötvözetből kehelyalakú fenékrésszel, különösen oly lövegekhez, amelyek öble kicsiny vagy közepes nagyságú, 8 A használatos töltényhüvelyek több­nyire lágy, húzható fémekből készülnek, amelyek feldolgozásnál ugyan bizonyos előnyökkel járnak, másrészt azonban, fő­leg háború idején, nagyon jelentékeny to hátrány okai. Nevezetesen nem mindig lehetséges ama bádoglemezek előállításá­hoz szükséges fémeket beszerezni, ame­lyekből a töltényhüvelyek a szokásos módon készülnek. Megkísérelték már a 15 lágyfémhüvelyeknek más fémből készült hüvelyekkel való helyettesítését, de ezek a kísérletek eddig eredménytelenek ma­radtak. Általában még mindig lágyfém­hüvelyek vannak használatban. 20 A találmány célja töltényhüvelyeknek vasból vagy különböző vasötvözetekből való előállítása az aránylag drága és gyakran nehezen beszerezhető fémek, pl. réz, horganj, ón, alumínium és más 25 ily fémek, valamint ezek ötvözeteinek teljes mellőzésével. A kitűzött célt azzal érjük el, hogy olyan gyártási, illetve elő­állítási eljárást használunk, amellyel a hüvelyeket önálló köpenyből és önálló 30 fenékrészből állítjuk elő és az ismeretes eljárással előállított két részt úgy egye­sítjük egymással, hogy a robbanási ter­mékek távozását a két rész illesztési helyein megakadályozzuk és egyszers-35 mind a hüvely állandóságát a robbanás közben, valamint ez után is, biztosítjuk, mikoris kívánatos, hogy a hüvelyfalak alakváltozása a robbanás közben a rugal­massági határokon belül maradjon. A találmány szerint készült hüvelyek külö­nösen tüzérségi lőszerek céljaira alkal- 40 masak. A találmány szerint a hüvelynek egy­részt Sajtolt vagy más módon készült kehelyalakú fenekrésze és hengeres kö­penyrésze van, amelynek a fenékrész felé 45 fordított vége csonkakúpalakú és a fenék­rész felé szűkül. Az említett köpenyrészt és fenékrészt hegesztéssel vagy forrasz­tással légzáróan egyesítjük. A szükséges vastagságú vaslemezből készült köpenyt 50 a'fenékkel, pl., autogénhegesztés, villamos­hegesztés vagy más ezzel egyenértékű el- . járással egyesítjük. Adott esetben azon­ban más eljárás is, pl. keményforrasztás használható. Előnyös, ha a fenékrésznek 55 a köpennyel való összehegesztése előtt, a köpenyt a fenékrészhez szorítjuk és e célból a fenéktoldat, valamint a köpeny nyílását úgy méretezzük, hogy lehetőleg tökéletes tömítést érjünk el. Továbbá 60 előnyös, ha a fenéktoldaton horony van, amelybe a hüvelynek a fenéktoldaton fel­fekvő pereme kellő módon és megfelelő szerkezettel beszorítható. Ezután foga­natosítjuk a hegesztést vagy más tömítő 65 összeköttetést. Az összehegesztés után esetleg vissza­maradt felületi egyenetlenségeket a hü­vely utólagos megmunkálásával szüntet­jük meg, mikoris a külső köpenyfelület 70 és a hüvelyfenék hossztengelyeinek tel­jesen pontos egybeesését érjük el. Ha a hüvelyfenék elég mély, úgy előnyös, ha a hüvely felsajtolása előtt a horonyba lágyabb fémből való külön párnát helye- 75 zünk, amelyre utólag a hüvelyköpeny belső felülete felfekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents