119854. lajstromszámú szabadalom • Ággyá átalakítható, összecsappantható nyugszék
Megjelent 1939. évi jannár hó 16-án. HAöTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119854. SZÁM. VIlI/C. OSZTÁLY. — Sch. 5652. ALAPSZÁM. Ággyá átalakítható, összeceappantható nyugszék. Schlangrer István asztalos, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 21-ike. Alkalmaztak már olyan, össziecsappaintható nyugszékekel, melyeket az ülőhelyzetből tetszőleges ferdeségü, sőt fekvőhelyzetbe is lehetett hozni anélkül, hogy a & nyugszékből fel kellett volna kelni. A fekvőhelyzet természetesen azt is célozta volna, hogy a nyugszéket kívánt esetben ágy helyett is lehessen használni, azonban ezt a magában véve előnyös feladatot ed-10 digelé nem tudták kellőképpen megoldani. Ez a körülmény ama felismerés szerint, melyen a találmány alapszik, annak tulajdonítandó, hogy az eddigi nyugszékekneik az ülő- vagy fekvőfelületet alkotó vászon-Ifi vagy más lapot (pl. két egymásra merőleges irányú összefont kandeirhevedierekből álló lapot) hordó léckeretet három, a be^ állításra és illetve az összecsappanlhatóságra való tekintettel egymáshoz csuklósan 20 csatlakozó, de az; ágyat pótló fekvő helyzeSt szempontjából célszerűtlen beosztású tag alkotta. Nevezetesen a keretnek tulajdonképpeni ülőrészéhez:, az egyik oldalon, egyesi lelt hát- és fejtámlát alkotó (leghosz-25 szabb) tag, a másik oldalon pedig a nyugszéket használó személy alsó lábszárait hátulról megtámasztó, illetve alátámasztó tag csatlakozott. Ehhez képest a nyugszeknek a fekvőhelyzeitbe való terpesz,tésekor S0 a fejtámlának szükségképpeni ferde helyzete folytán a vele egyesített háttámla is ferde helyzetet foglalt el; más szóvall az ágyként való haszniálat tekintetében a nyugszék tetemes része célszerűtlen hely-35 zetű volt és csak a nyugszéknek tulajdoníképeni ü'lőrésze és felcsappantott lábtámasza foglalt el az ágyként való hasanálatnak megfelelő vízszintes vagy közel vízszintes helyzetet. Ezenkívül azon,L ban a háttámla ós az ülőrész, valamint 40" az ülőrész és a nem okvetlenül szüksélges lábtámasz köizötti csuklókat egymással harántirányban összekötő merevítőrudak az ágyként való használatnál kellemetlen nyomást gyakoroltak. 45 Ezziel szemben a találmány szerinti nyugszék léc- vagy rúd'kerebót három, egymáshoz csuklósan csatlakozó oly tag jellemzi, melyek közül az egyiket hátra, illetve felcsappantható külön, fejtámla, a másikait 50» a tulajdonképpeni háttámla, a harmadikat pedig az ülőrész alkotja. így az ágyként való használatnál csakis a fejtámla foglal el ferde helyzetet, ellenben a háttámla és az ülőrész teljesen egymás folytatásába!, 55-vízszinles vagy közel vízszintes helyzetbe terpeszthető, amivel olyan ágyfelületre teszünk szert, melynek a reindes ágyaknalk megfelelő hosszúságú vízszintes része van. A fent említett, tulajdonképpen felesleges 60' lábtámasz alkalmazásától eltekinthetünk, egyébként pedig az ülőrész szabad végénél akadálylalanul alkallmazhatunik harántirányú merevítőrudat anélkül, hogy kellemetlen nyomástól keHlene tartanunk, 65-meri az ülőrész vége a találmány szerintii nyugszék fekvőhelyzetébein egyszersmind már az ágyfelület vége, maly az azt használó személy testén túlér. A háttámla és az ülőrész közöLti csuklókat, hogy a kel- 70 lem,ellen nyomást ezen a helyen is elkerüljük, nem kötjük egymással össze, hanem a háttámlának kellően merev megtámasztásáról másképpen, az alább leírt módon gondoskodunk. 75-