119848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lepárlási gázok lehasítására
Megjelent 1939. évi január lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119848. SZÁM. Il/e. OSZTÁLY. — R. 7039. ALAPSZÁM. Eljárás lepárlási gázok lehasítására. Iliiéin metail-Borsig Aktiengesellschaft/Werk Borsig Berlin-Tegel berlin-tegeli cég", amelynek neve azelőtt „A. Borsig Maschiiieiibau A.-G." volt és Geissen Carl mérnök, Berlin-Schöneberg. Pótszabadalom a 117645. 1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi január hó 22-ike. A 117645. számú szabadalomból ismeretes, hogy bilumenesanyagok lepárlásánál termelt lepárlási gázokat, iHlelve gőzöket úgy hasítjuk le, hogy azokat kokszon vc-5 zétjük ál. amelyet vízgőz-, hidrogén- vagy szénsav-átvezetéssel aktiválunk. A lepárlási gázok, illetve gőzök ílehasítását célzó, eddig ismert berendezéseknél a kokszréteg nyugalomban van. Ezzel az 10 a hátrány jár, hogy a mozdulatlan kokszrétegben a lepárlási gázok számára egyes á ler esztőcsa lorná k kép z őd nek, különösen akkor, ha apró szemcséjű lepárlási kokszszal van dolgunk. Az ilyen átereszlőcsator-15 nákkal szomszédos kokszrészecskéknek katalizáló hatása hamar kimerül, míg a többi koksz,mennyiségnek legnagyobb része többé-kevésbé kihasználatlanul marad. A kokszot ennélfogva gyakran újítanunk 20 kell. E hátrányokat a találmány szerint úgy szüntetjük meg. hogy a lehasítandó lepárlási gázokat, illetve gőzöket akkora sebességgel fuvatjuk át a kokszriébegen, hogy 25 koksz vándorló, illetve össze-vissza keveredő mozgásba jut. A koksznak e vándorló mozgása eredményezi, hogy az összes kokszrészecskék érintkezési)© kerülnek a lehasítandó lepárlási gázokkal, úgy hogy 80 az összes kokszrészecskéket egyidejűleg ós egyenletesen bevonjuk a katalizáló hatás kifejtéséibe. Különösen célszerűnek bizonyul, hogy még az ilyen vándorló vagy hullámzó kokszrebeg használata melílett is a lepárlásnál kapott lepáriliási kokszot 35 ugyancsak felhasználjuk katalizátornak a lepárlási gázok lehasításánál. Ha a lehasíLás a kokszrétegen való egyszeri áthatolás után még nem menne tökéletesen végbe, úgv e munkafolyamatot 40 tetszés szerinti számban megismételhetjük. Minden további nélkül világos azonban, hogy a találmány szerinti eljárás meüliett lényegesen kisebb magasságú kokszról egre van szükség és hogv lényegesen kevesebb- 45 szer kell a lepárlási gázokat átvezetnünk a kokszrétegen. A találmány további előnye abban nyilvánul meg, hogy megfelelő szerkezeti kiképzéssel a berendezési könnyen olyanná 50 tehetjük, hogy folytonos üzemmel dolgozhat, A találmány egy példaképeni kiviteli alakját a mellékelt rajzon metszetben tüntettük fel. 55 A katalizátorként működő (1) lepárlási kokszréteg a (2) fúvóka-rostélyon nyugszik. A lepárlási kokszot oldalról egyrészt a (4) kamra (3) falai, másrészt az (5) fal határolják. A lepárlási gázokat a (6) fúj- 60 tató (7) vezetéken át a (8) térbe és innen a (2) fúvóka-rostélyr fúvókáin nyomja át. A lepárlási koksznak tulajdonsága, különösen szemcsefínomsága szerint a fúvókák többé-kevésbé közvetlenül a rostélyfclüllet 65 fölött oszthatók el. A lepárlási gázokat a (6) fújtatóval olyan nyomással nyomjuk a (2) rostély fúvókáin át, hogy a rostélyon
