119837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacsgumi előállítására

119837. 5 A jelen példánál a káliumkarbonát- és ammoniumacetát oldatból ammoniumionok és karbonátionok vannak jelen; a formaldehid az ammoniumionokkal hexa-5 metiléntetramint képez és ezenkívül szénsav keletkezik, amelyből széndioxid szabadul fel. Ezenfelül egy további reakció is végbemegy, t. i. a formaldehidnek ammoniumacetátra való hatása folytán 10 ecetsav szabadul fel, a felszabaduló ecetsav pedig a káliumkarbonáttal reakcióba lépve, széndioxidot fejleszt. Mindenképen széndioxid fejlődik, amely a latexkeveréket habbá fújja fel, illetve ,,hajtja fel". 15 A Darvan, amely a 2. és 3. példákban mint diszpergálószer szerepelt, a jelen példában ezenfelül a latexnek formaldehid, széndioxid és a keletkező ecetsav hatására bekövetkező koagulálását ideig-30 lenesen megakadályozó stabilizáló hatást is kifejt. A Darvan azonban csupán ideiglenes stabilizálószer még szobahőmérsékleten is, és ha a habot állni hagyjuk, az a Darvan védőhatásának csökkenésével, 25 lassan koagulál. A habot ezért a latex koagulálása előtt formákba öntjük és a koagulálást csak ekkor idézzük elő akár állás útján, akár előnyösen melegítéssel siettetjük. A koagulálás elvégzésére a 30 habot tartalmazó formákat gőzvulkanizálóba helyezzük, ahol 1.8 kg nyomású telített gőzben 1 óra hosszat tartjuk. A gőznyomást ezután egy további óráig 13.6 kg-ra emeljük és az előállított vul-35 kanizált nedves szivacsot eltávolítjuk, a fölös vizet facsaróhengerek segítségével vagy centrifugálással kivonjuk és a szivacsot meleg levegőben megszárítjuk. Az előző példák többé-kevésbé részle-40 tesen különböző reakciókat írtak le lényegében koagulálatlan latexhab előállítására, amely hab formákba önthető és a formákba való bevitele után szivacsgumivá koagulálható. A fenti példákban 45 ismertetett elvek felhasználásával számos más reakció is megvalósítható. A latexben hajtóanyagul, illetve a széndioxid forrásául használt karbonát lehet közönséges, bázisos, vagy savanyú karbonát, 50 illetve „bikarbonát"; bikarbonátok felhasználása különösen előnyös, mert a (C02

) felszabadítására ekkor kisebb mennyiségű hatóanyag szükséges. A széndioxidot továbbá, a fenti példákban em-55 lített vegyi módszer helyett, ammoniumkarbonátból vagy ammoniumbikarbonát -ból hevítéssel is fejleszthetjük. Azt találtuk, hogy az ammoniumbikarbonát 43 C°-nál kezd bomlani és a felhajtó hatás 50 C°-nál nagyjában teljes. Az ammo- 60 niumbikarbonát tartalmú latexkeveréket stabilizálószerekkel könnyen szabályozhatjuk úgy, hogy kb. 80 C° alatt szénsav hatására nem koagulál, 80 C° felett azonban hirtelen koagulál. Ilyen esetben a 65 keveréket 50 és 80 C° közötti hőfokra hevítjük, míg az ammoniumbikarbonát elbomlik és a habképzés végbemegy, majd a habot formákba öntjük és a formákat 80 C° fölé hevítjük, hogy a latexet a for- 70 mázott habban koaguláljuk, illetve a szivacsgumit létesítsük. A latexhabnak mindaddig való stabilizálása, amíg a fenti példákban említett formázása végbemegy, nyilvánvalóan a 75 széndioxid-fejlesztés különböző reakcióinak bármelyikével kapcsolatosan végezhető. Koagulálás ellen különféle stabilizálószerek használhatók fel, pl. alkilnaftalin-szulfósavak nátrium sói (Nekal) 80 és magasabb alkoholok szulfátjai vagy szulfonát termékei, pl. lauril- és oleiJ-alkohol megfelelő származékai, amelyek Igepon és Gardinol néven kerülnek forgalomba. Hőérzékenyítésre különböző 85 két- és háromvegyértékű fémek sóit használhatjuk, amint az hőérzékeny latexek előállításával kapcsolatban jól ismeretes. A leírásban és igénypontokban használt latex kifejezés általában rugalmas 90 anyagok koagulálható diszperzióit jelöli meg és magában foglalja gumi- vagy rokonanyagainak prezervált- töltött vegy szükség szerint máskép kezelt rendes vsgy ismert eljárásokkal hígított, töményített 95 vagy tisztított természetes és mesterséges diszperzióit. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szivacsgumi előállítására latexkeveréknek lényegében kofgulá- íoo J.atlan latexhabbá való átalakítása és a habnak ezt követő korgulálása útján, azzal jellemezve, hegv a habbá való átalakítást széndioxidnak a latexkeverékben lévő karbonátból való 105 fejlesztése útján végezzük, miközben a latex koagulálását megakadályozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítási módja, azzal jellemezve, iio hegy a széndioxidot olymódon fejlesztjük, hegy csökkentjük a latexkeverék pH értékét, amely egy karbonátot és a pH érték csökkenésével