119819. lajstromszámú szabadalom • Optikai feszültségjelző
119819. Aminl a változó meredekségíí csövek működéséből már ismeretes, az eLektronokajt először a legkisebb emelkedéssel tekercselt rács tartja teljesen vissza. E rács-5 résszel együttműködő erősítőanóda ez esetben nem kap már áramot. Ekkor ez erősítőanóda és a fluore&zkálóanóda közötti ellenálláson feszültségesés nem áll elő és így o vezérlőeiiektróda és a fluoreszkálóatióda kö-10 zött sem lép .tel feszültségkülönbség. A nagyobb emelkedéssel tekercseli rácsrész azonban még álbocsájt elektronokat, úgyhogy az e résszel együttműködő alióda bizonyos áramol még felvesz. A jelzőrész-15 fnek az erősítőrendszer anódáival összekötött vezérlőeleklródái tehát a fluoreszkálóanódához képest különböző feszültségeket kapnak. így a vezérlőrács bizonyos feszültségénél annak a vezérlőeloktródá-20 nak, amely a kisebb emelkedéssel tekercselt ráccsal szembenfekvő anódához van kapcsolva., a fluoreszkálóanódához képest nagyobb feszültsége lesz, mint a másik anódához kapcsolt vezérlőéleklródának. 25 Ennek az a következményei, hogy az előbb említett vezéri őeJe ktróda befolyásol la fluoreszcenciafolt a jelzőanódán legnagyobb kiterjedését előbb éri el, mi irt a másik vezérlőelektróda befolyásolta íiluoreszcenciafolt. 30 Ilyen módon lehetséges nagyobb feszültség mérése anélkül hogy e melleit I: a kisebb feszültségekkel szemben az érzékenység csökkenne. A kisebb feszültségeket mintegy az egyik vezérlőáektróda, a nagyobb 35 feszültségekel pedig a másik vezérlőelekh tróda segítségével adjuk vissza. A feszültség mintegy több részre oszlik és mindegyik részfeszültséget külön vazérlőelektróda utján jelezhetjük. Nyilvánvaló, hogy 40 két vezérlőeleklróda helyet! kettőnél töb/b vezérlőeleklródát is alkalmazhatunk, amelyek vagy egymással vagy egy-egy külön erősílőrendszer aaiódájávai lehetnek összekötve. A rács cz esetben például három; 45 vagy több részre osztható, amelyek növekvő emelkedéssel vannak tekercselve és e rácsrészek mindegyikével szemben egyegy anóda rendezhető cl. A találmányi a rajz kapcsán részié tez-50 zük; a rajzon az 1. ábra olyan találmány szerinti cső vázlatos metszetét mutalja, ameiy rádióvevőkapcsolásba van beiktatva és jelzi, hogy a rádiókészülék hangolt-e vagy sem. A 55 2a.—2d. ábrák a fluoreszkálóanóda nézetét különböző körülmények között mutatja. Az 1. ábrán a kételektródás (1) detektor látható, amelynek (2) anódája és (3) katódája a hangolt középfrekvenciájú (5) 60 transzformátor szembenfekvő végeihez van kapcsolva. A detektor (3) katódája a középfrekvcnciájú transzformátor egyik végével a (8) kondenzátor áthidalta (7) ellenállás útján van összekötve. A transz- 65 forrná boa* e vége azonkívül a (11) ellenállás útján a (9) cső (14) rácsával is össze van kötve. Ez utóbbi csőben, továbbá a (13) kalóda is helyei foglal, amelynek két (17) és (25) emillálórésze van. A cső még aí 70 (15) és (16) anódákal tartalmazza, amelyek a (21) és (22) vezetékek útján a jelzőrész (18) és (18! ) vezérlőelektródáival vannak összekötve. A jelzőrésznek ezenkívül l ál alakú (19) anódája van, amely belső 75 oldalán (20) fluoreszkálóanyaggal van bevonva. A (15) és (16) anódúk a (21) esi (23) ellenállások útján valamely nagyfeszültségű forrás pozitív kapcsához vannak kapcsolva, amely utóbbival a fluo- 80 reszkálóanóda is össze van kötve. A (14) rács mármost olyan kialakítású, hogy a kalóda és a (15) anóda közötti része kisebb emelkedésű, mint a (16) anóda és a kalóda közötti része. Pl. a (.15) anódával 85 szembenfekvő rész öt menetből, a (16) anódával szembenfekvő rész pedig' négy menetből áll. így tehát a kaíódából, az első rácsrészből és a (15) anódáből állló trióda nagyobb meredekségű, mint a ka-tó- 90 dából, a második rácsrészből és a (1.6) anódából álló trióda. A cső működése a következő: Ha a (11; rácsra a mérendő feszültséget felvis&zük. akkor a (15) anódához folyó áram 95 változik, úgyhogy a (21) ellenálláson feszültségesés jön létre. Minthogy a (18) vezérlőelektróda a (15) anódával, a fluorcszkálóanóda pedig közvetlenül a nagyfeszültségű forrás pozitív kapcsával van ösz- 100 szeköLve, a (19) anóda és a (18) vezérlőelektróda közölt feszültségkülönbség áll elő. A (18) vezérlőeiiektróda befolyásolta fluoreszoenciafolt nagysága ennélfogva úgy változik, hogv ha a rácson nagyobb pozitív 105 feszültség jelenik meg, a fluoreszcenciaJblt növekszik. A (16) anóda a (18 ) vezérlőd elektródával hasonló módon működik együtt, úgyhogy a (18') elektróda befolyásolta fluoreszceiiciaíolt szintén változik, 110 azonban kisebb mértékben, minthogy a második rácsrész több elektront bocsájt át, tehát a (23) ellenálláson fellépő feszültségesés és így a (18') vezér lőelfökh Lróda és a fluoreszkálóanőda közötti fe- 115 szültséjíkülönbség nagyobb lesz. Ha mármost a rácson megjelenő feszültség egy, meghatározott ériéket elér, akkor a (15)
