119812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacsgumi előállítására
119812. A lalexkeverék összetétele. 100 súlyrész latex (egyszer lefölözve) -.77 „ NH3 50.— ,, víz 5 10.— ,, 10%-os vizes szaponinoldat 4.85 „ formaldehid (37.7%-os vizes oldat) az NHS tartalomnak 0.1%-ra való 10 csökkentésére 5.— ,, 10%-os vizes szaponinoldat 15.— ,, víz 3.25 ,, 61.6%-os vizes kén szusz-15 penzió 10.— ,, orsóolaj —.5 ,, olajsav —.5 „ 20%-os vizes KOH-oldat 10.-- víz 20 1. — .1 1.25 2.5 .1 3.75 20, TS- .50 4.28 cink-dimetil-ditiokar barnát kálium kazeinát víz cinkoxid enyv víz 10%-os vizes ammónium kazeinát-oldat kalcium szulfát víz 30 A fenti latcxkevcrék szilárd anyagtartalma kb. 45%. Az adalékanyagokat a kijelölt sorrendben adagoljuk a latexhez. A szaponin stabilizálja a latexet a széndioxid töltőgáz 35 és a formaldehid kémiai koaguláló hatásával szemben, mely utóbbi még a széndioxid bevezetése előtt lép reakcióba az ammóniákkal. A kén és cinkoxid vulkanizálószerek; a ként vizes szuszpenzó a lakj á-40 ban adagoljuk, a cinkoxidot pedig enyvvel, mint védőanyaggal együtt, kenőcs alakban. A cink-dimetilditiokar barnát, alacsony hőmérsékleten ható gyorsító, amelyet kenőcsalakban használunk ká-45 lium kazeinátnak, mint diszpergáló- és védőanyagnak jelenlétében. Ez a gyorsító 100 C°-on való gvors vulkanizálást tesz lehetővé. Az orsóolaj a gumiterméknek előnyös tulajdonságokat kölcsönöz, a á0 szappan (olajsav és KOH egymásrahatása folytán) az orsóolaj emulgálására való. A kalciumszulfát a latexet hőérzékennyé teszi, úgyhogy a habnak szivacsgumi létesítése végett való melegítésekor, tökéletes koagulálás jön létre; az ammo- 55 niumkazeinát a kalciumszulfát diszpergáló- és védőszere. A fenti latexkeveréket keverővel ellátott zárt tartályba helyezzük és kb. 27.2 kg nyomású széndioxidot vezetünk hozzá. 60 A keveréket folytonos keverés mellett 234 óráig tartjuk nyomás alatt, amely idő alatt kellő széndioxid oldódik, úgyhogy a nyomás csökkentésekor a kívánt sűrűségű hab jön létre. Az eljárás ezen 65 időpontjában a latex pH értéke kb. 0.9. Ezután a latex fölött a nyomást fenntartva, a latexet a tartályban fel nem fuvódott állapotában tartjuk, majd pedig a latexet megfelelő, a szabadba nyiló 70 szelepen keresztül, a tartályból kifolyatjuk, miközben a kifolyó latex kiterjed és lényegében koagulátlan habot képez, tele apró COo gáz buborékokkal, amelyek a nyomás csökkentése folytán felszabaultak 75 az oldatból. A habot formákba öntjük és 1.4 kg nyomású gőzben 1 óráig vulkanizáljuk. A fenti latexkeverék a benne oldott széndioxid folytán jelentékenyen sűrűbbé válik, mindazonáltal a latexhabot 80 mindaddig lényegében koogulálatlannak tekinthetjük, anv'g az végső alakjában való koagulálása előtt formákba önthető, vagy más módon formázható. Ma kívánatos, a latexet mpgában a töltőtartály- 85 ban is engedhetjük kiterjedni azáltal, hogy a latex fölötti gáznyomást megszüntetjük, feltéve, hegy elegendő tér van a tartályban a latex kiterjedésére és a kapott habot ezután öntjük ki a tartályból. 90 A széndioxid és az idő gazdaságos kihasználására, célszerű a latex alkalitását az ammóniák mennyiségének alacsony értékre való mérséklésével csökkenteni úgy, hogy a pH a széndioxiddal való <>,=> töltés előtt 7.5—9.5 érték legyen. A latexnek széndioxiddal való töltését cm2 -ként 1.8—7 kg között változó C02 nyomással végezhetjük. Gyakorlatilag nem szükséges 4.6 kg-nál megasabb nyo- íoo mást alkalmazni, mert 2.8—3.5 kg-os nyomás teljesen kielégítő. A széndioxid oldási sebessége tapasztalat szerint inkább a keverőberendezés hatásosságától, mint a gáznyomástól függ. Megfelelő 105 gyors keverés esetén percenként 240 fordulattal már 2.8 kg nyomású C.08 -vel V" óra után az egyensúlyi állapot lényegében eltérő.
