119762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok előállítására
2 119762. kenőolajok viszkozitási pólusmagassága 1,82—1,95 volt. A találmányt a mellékelt rajzok és az alábbi példák kapcsán mr gyarázzuk, ami-5 kor is az 1. és 2. példák a sűrűségi görbének megfelelő benzin és a 3—6. példák a sűrűségi görbének meg nem felelő benzinek , sijelkedését mutatják a kenőolajszintézisnél. A rajzon (1. ábra) az A görbe 10 az ig'nypcnt követelményeinek megfelelő sűrűségi görbe és a B és C görbék a sűrűség értékei megengedett felső és alsó eltéréseinek határértékeit ábrázolják. A további I—VI. görbék az 1—6. példák-15 ban kiindulási anyagul alkalmazott benzinek sűrűségi értékéinek felelnek meg. A 2. ábra az 1—6. példákban kapott, Forrási „ „ , középhőmérséklet Sűrűség 150° 0.728 160° 0.730 170° 0.734 180° 0.738 190° 0.741 200° 0.744 210° 0.746 50 55 ábrázolásban mutatja és a találmány sze-20 rinti munkamód előnyét világosan felismerhetővé teszi. A 3. ábra az egyes példákban kapott kenőolajok viszkozi ási pólusmagasságait szirtén grafikus ábrázolásban mutatja és 25 egyidejűleg a viszkozitási pólusmagasságnak jó kenőolaj számára tekintetbe jövő felső határértékét adja meg. A 3—6. példákhoz tartozó oszlopok az ezekben a példákban kapott kenőolajok silány minő-30 sége folytán a viszkozitási pólusmagasságnak e felső határértékén túlnyúlik. 1. Példa: Kiindulási anyagul krakkolással előállított olyan benzint alkalmaztunk, me-35 Iyet szonéxid hidregénnel való reakciójávalkapott szénhidrrgí'nkevcrékrck 150 C° felett forró frakcióiból állítottunk elő és melyn?k sűrűségi görbéje az alábbi voll: Forrás! „ „ „ , középhőmérséklet Mi~uscg 40 60° 0.656 70° 0.671 80° 0.C81 90° 0.6P2 100° 0.7C0 45 110° 0.7C8 120° 0.715 130° 0.720 140° 0.724 Nyomóüstben 50 g vízmentes alumíniumkloridot 10C0 g, krakkolással előállított, fent ismertetett jellegű szárított benzinnel 20 C°-on 24 órán át kavarunk. 60 A reakciókeverék két réteget alkot, nevezetesen a kenőolajat oldott állapotban tartalmazó úgynevezett ,,felső" réteget és az alsó, úgynevezett „kor.taktréteget", mely az alumíniumklorid kettős vegyü- 65 leteit a krakkolással előállított benzin frakcióival együtt tartalmazza. A feLő rétegből 7C6 g ot kaptunk és azt nátronlúggal, kénsavval és vízzel végzett mosással a maradék kontaktfrakcióktól meg- 70 szabadítottuk és seml< g?sítettük. Szárítás után a krakkolással eloállított, reakcióba nem lépett benzint 2C0 C° forrpontig ledesztilláljuk. A desztillálási maradékot ezt követőleg vákuumban 5 mm Hg 75 abszolút nyomáson 2C0 C°-fg ledesztilláljuk, amikor is desztillálási maradékul a kenőolaj marad vissza. 407 g 20 C°-on 0,859 fajsúlyú és 50 C°-on 17,3 E° viszkozitású kenőolajat kaptunk. A visz- 80 kozitási pólusmagasság 1,9, a dermedéspont mínusz 23 C° volt. A kapott „kontaktréteget", melynek mennyiség; 283 g volt, krakkolással előállított aze nos természetű friss benzinből 85 KJCO g-ma'l 55 C°-on kavaromüves üstben azonos módon behatásra hoztuk. A felső réteg mennyisége 803 g volt és 450 g kenőolajat tartalmazott. A kontaktréteget, mely 480 g ra gyarapodott, 1CC0 g, 90 krakkolással előállított friss benzinnel 95 C°-on nyomóüstben ismét behatásra hoztuk. Azonos természetű további reakciókat 110, 130 és 150 C° -on foganatosítottunk. Az egyes kísérleti adatokat az 95 alábbi táblázat tartalmazza: Reakció 1 2 3 4 5 6 Hőmérséklet 20° 55° 95° 11C° 130° 150° Krakolássál előállított 1CCÖ g 100 benzin mennyisége . . . lOCO g lOCO g 10C0 g 1CC0 g 1C00 g 1CCÖ g 100 Kontaktréteg a reakció 510 g 470 g 520 g előtt. (50 g A1C13 ) 283 g 480 g 510 g 470 g 520 g Köntaktréteg a reakció 470 g 520 g 550 g után 283 g 480 g 510 g 470 g 520 g 550 g
