119758. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
11975S. akkor megállapításunk szerint a ,,kivont" emisszió majdnem nullára csökken, míg ha az áramkört nem nyitjuk, az emissziónak továbbra is nagy fennmaradó értéke 5 van. Az áramkör nyitása, ami a gyűjtőfeszültség megszűnését vonja maga után, nyilván azt eredményezi, írogv azok az elektronok, amelyek a pozitív felületi töltésen át különben a külső térbe repül-10 nének, a pozitív töltéshez mennek és azt semlegesítik. A ,,kivont" elektronemisszió fennmaradását 24 órával a primérsugár megszüntetése után is megfigyeltük. A „kivont" 15 elektronáramnak és a primer ug'ár áramának eddig megfigyelt legnagyobb aránya 3000 közelében van. Az előbbi ismertetés alapján most már világos, hogy a cézium bevezetése és ezt 20 követő oxidálása miért eredményez a nem kezelt alumíniumoxid felületről kapott elektronemissziónál sokkal nagyobb „kivont" elektronemissziót. Az aluminiumoxidon lévő oxidált céziumrétegből 25 eredő „valódi" szekundér elektronenriszszió kétségtelenül nagyobb, mint amelyet a tiszta alumíniumoxid felületről kapnánk. Ennek folytán a felütődő elektronsugár hatására a eéziumozott felület 30 nagyobb pozitív feszültségre töltődik, mint a nem eéziumozott felület, aminek sokkal bővebb „kivont" elektronemisszió a következménye. A fentiek figyelembevételével nyilván-35 való, hogy a találmány szerint tökéletesített elektróda alkalmazása nincs a leírt és bemutatott tipusú készülékre korlátozva. Ez elektróda pl. egyenirányítókban, pl. a Slepian-tipusú egyenirányítók-4C ban is felhasználható, ahol gyakorlatilag nem változó, bő elektronforrás kívánatos. A találmány továbbá a távolbalátás területén, különösen az összetett mozaikernyőkkel kapcsolatosan is alkalmazás ható, amely utóbbiakat katódsugaras adócsövekben az ernyőre eső optikai képnek megfelelő impulzussorozattá való átalakítására használunk fel. Lehetséges ugyanis, hogy az ilyen ernyőn most hasz-50 nálatos ezüstrészecskéket a találmány szerint kezelt aluminiunrrészecskékkel helyettesítsük és ez aluminiumrészeeskéket a rendszerint alkalmazott katódasugár helyett finom fényponttal tapegat-55 tassuk le. Bár az elektrolitosan ox; dált alumínium a találmány szerinti elektróda számára igen előnyös, távolról sem vagyunk az így elkészített anyagra korlátozva, amennyiben az alumíniumot nemcsak 60 elektrolitos módszerrel, hanem más módon is oxidálhatjuk. Azt is megállapítottuk, hegy a berillium, magnézium vagy szilícium, ha azok bármelyikét oxidjából álló, érzékennyé tett szigetelőréteggel 65 látjuk el, elektronfelütcdés esetén ugyancsak bő elektronemissziót szolgáltat, bár az eredmények nem olyan kedvezőek, mint kezelt alumíniumfelület esetén. Ezenkívül vezetőfelületen lévő „wille- 70 mite"-réteg érzékennyé tétel után ugyanilyen eredményt ad. (A „willemite" a természetben előforduló vagy mesterségesen gyártott cinkortoszilikát, amelyet — rendszerint aktiválóanyegg'al, mint 75 pl. mangánnal együtt — katódasugárcsövek lumineszkáló ernyőihez használnak.) Általában azt találtuk, hegy vezetőfelületre felvitt, kellőképen ellenálló és nagy „valódi" szekundéremisszió szolgál- 80 tatására megfelelően érzékennyé tett bármely réteg hasonló módon működik. Az előzőkből láthatjuk, hogy a találmány értelmében olyan elektronforrást létesítettünk, amely bizonyos szempon- 85 tokból az eddig ismert elektronforrásoknál sokkal hatékonyabb, mimellett e tökéletesített elektronforrás olyan sok helyen alkalmazható, hogy az alkalmazási lehetőségeket itt fel sem sorolhatjuk. 90 Az igényekben a „szekundérelektronok" és a „szekundéremisszió" kifejezések alatt mind a „valódi" szekundér elektronemisszió, mind az elektrosztatikus erő keltette elektronemisszió ér- 95 tendő. A szakértők előtt nyilvánvaló, hogy a találmányon a felsoroltakon kívül egyéb módosításokat is eszközölhetünk, anélkül, hogy a találmány körétől eltérnénk. íoo Szabadalmi igények: 1. Villamos kisütöcső, amelynek katódája, elektronfeliitődéskor szekundérelektronokat kibocsájtó elektródája és a szekundérelektronokat gyűjtő 106 anódája van, azzal jellemezve, hogy a szekundércmissziós elektróda vezetőanysgból való elemet foglal magában, amelynek felületén szigetelőanyagból és ezt borító, „valódi" sze- 110 kundér elektronemisszióra képes anyagból álló felületi bevonat van. 2. Az 1. igény szerinti villamos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hegy a vezetőelem alumínium- 115
