119730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nedvességtartalmú levegőnek szétbontására cseppfolyósítással és rektifikálással

2 119730. val szállítják vissza az (1) toronyba, melybe (5) elosztóval bevezetik. Az a hőmérséklet, melyre a levegőt en­nél a munkamódnál a tárolókba lépése 5 előtt lehűtik, önműködően áll be a regene­rátorok és az előhűtés közötti termikus egyensúlyként. A hőmérséklet főleg a nit­rogén mennyiségéhez, a levegő és a nit­rogén közötti nyomásviszonytól függő te-10 lítési fokához, a levegő belépési hőmér­sékletéhez, a keringő vízmennyiséghez és az előhűtésnél fellépő hidegvesz'.eségekhez igazodik. Még 45°-os, vagy ennél magasabb légbeáramlási hőmérsékletnél és ha a le­lő vegő és a nitrogén közötti nyomás aránya kb. 5, a levegő kb. 5°-ra hűlhető és ezáltal a benne foglalt víznek messzemenő levá­lasztása lehetséges, mert ezen hőmérsék­letekig a nitrogénnek vízzel való felteir-20 tődésc folytán felszabaduló Melegmennyi­ség a sűrített levegő lehűlésére és a benne foglalt víznek a hőmérsékleti tartomány­ban szükséges lecsapódásához szükséges hideget meghaladja. Ennek előfeltétele 25 azonban, hogy a léghűlő és a vízhűtő kö­zölt keringő vízmennyiség lehetőleg cse­kély legyen. Így tehát a szükséges legki­sebb vízmennyiséget csak csekély mér­tékben meghaladó fölöslegei fogunk nl-80 kalmazni, mely abból számítható ki, hogy hideglartalmának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a levegő lehűtéséhez és a víz lecsapódásához szükséges hidegmennyisé­get a fellépő liőmérsékIel kü 1 önbségeken 35 belül szolgáltassa. A levegő lehűtésekor lecsapandó víz­mennyiség magasabb hőmérsékleteknél lé­nyegesen nagyobb, mint alacsony hőmér­sékleteknél. Ennélfogva magasabb hőrnér-40 sékleteknél is a levegő lehűtéséhez szük­séges hidegmen nyiség és ezzel a hűtővíz mennyisége nagyobb, mint alacsony hő­mérsékleteknél. Az előhűtésnél elérhető legalacsonyabb hőmérséklete azzal csök-45 kenthelő, hogy az 1. ábra szerinti munka­módtól cliférőleg, nem az egész vízmennyi­séget vezetik át egyenletesen a tornyokon, hanem a 2. ábra szerint a hűtőtorony hi­degebb részében kisebb vízmennyiségei 50 használunk, mint a melegrészben. Ezzel egyidejűleg az az idő, mely az üzembehe­lyezés uláni veszteglési állapot eléréséhez szükséges, csökken. A 2. ábrán is (1) a léghűtő, melybe (3)-55 tnál vezetjük be a levegőt; ez utóbbi (l)-nél távozik. (2) a vízhűlő, melyben az (t) toronybán felmelegedett vizet ismét lehűt­jük. A vizet a (9) helyen való elvélelezése és a (10) szivattyúval való sűrítés után ismét az (1) toronyba tápláljuk. 60 A (2) toronyban ujrahűlött víznek egy részét középhőmérséklelen, pl. 20°-on, (13)r nál vezetjük el a toronyból, a (14) szi­vattyúval a bontási nyomásra sűrítjük és (15)-nél hőmérsékletének megfelelő helyen 65 vezetjük be a toronyba. A tornyok átmé­rője célszerűen a bennük keringő víz­mennyiséghez hozzászabolt, azaz átmérő­jük a hidegebb részekben, ahol kisebb vízmennyiséget kezelünk, kisebb, mint a 70 melegebb részekben. A hideg részekben a vízmennyiség csökkenése a meleg részek­ben keringő mennyiség 30—50"/b-a lehet. Az ismertetett munkamódtól némikép­pen eltérő munkamód abban áll, hogy 75 egy-egy oly levegő- és vízhűtő helyeit, melyeknek meleg- és hidegrészét külön­böző vízmennyiségekkel tartjuk üzemben, két-két hűtőt állilnnk fel. Az egyik hűtő­párban a levegőt, ill. vizet kb. 201 közép- 80 hőmérsékletig hűtjük, míg a másik luítő­párban 20°ról az elérhető legmélyebb hő­mérsékletekig, pl. 5°-ig hűlünk. A tornyok egyes részeiben keringő vízmennyiséget még messzemenően szabhatjuk hozzá a 85 hidegszükséglethez és e célból a vízmeny­nyi sége kel többszörösen megoszthatjuk. Az íij munkamód előnyei a törzsszaba­dalom szerinli eljárással szemben abban vannak, hogy a levegő nagy nedvcsségtar- 90 tahimból l'olyó nehézségek egyszerű és olcsó előlélszerkezetlel kiküszöbölhetők anélkül, hogy meglévő telepen változtatá­sokat kellene eszközölni. A levegői az rij eljárásnál minimális 95 költséggel kb. 5°-os hőmérsékletre é,s a megfelelő csekély nedvességtartalomra elő­hűljük. A hidegtároló melcgrésze tehát messzenienőleg tehermentesül, a tároló kö­zepében uralkodó hőmérséklet tetemesen 100 csökken és ezzel közvetve nagyobb tároló­massza áll rendelkezésre az alacsonyabb hőmérsékleteknél foganatosítolt hűtéshez. Ez a tároló hideg részében fellépő hőmér­séklet-ingadozások csökkenésével jár, mi- 105 által a bomlási termékeknek az a része csökkenthető, melyet a tárolókon járulé­kosan. ál kell vezetni avégből, lrogy a szénsav szublimáiásának biztosítására az . ingadozásokat kis mértéken tartsuk. Az [10 új munkainőd folytán tehát a nagynyo­mású levegőnek az a mennyisége csök­ken, mely7 a hidegveszteségek fedezésére és a tárolókon, át kivezetett bomlási termé­kek feleslegének létesítéséhez szükséges é> 115 ezzel az energiaszükséglet is csökken. Az eljárási az előbbiekben, példakép-

Next

/
Thumbnails
Contents