119730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nedvességtartalmú levegőnek szétbontására cseppfolyósítással és rektifikálással
2 119730. val szállítják vissza az (1) toronyba, melybe (5) elosztóval bevezetik. Az a hőmérséklet, melyre a levegőt ennél a munkamódnál a tárolókba lépése 5 előtt lehűtik, önműködően áll be a regenerátorok és az előhűtés közötti termikus egyensúlyként. A hőmérséklet főleg a nitrogén mennyiségéhez, a levegő és a nitrogén közötti nyomásviszonytól függő te-10 lítési fokához, a levegő belépési hőmérsékletéhez, a keringő vízmennyiséghez és az előhűtésnél fellépő hidegvesz'.eségekhez igazodik. Még 45°-os, vagy ennél magasabb légbeáramlási hőmérsékletnél és ha a lelő vegő és a nitrogén közötti nyomás aránya kb. 5, a levegő kb. 5°-ra hűlhető és ezáltal a benne foglalt víznek messzemenő leválasztása lehetséges, mert ezen hőmérsékletekig a nitrogénnek vízzel való felteir-20 tődésc folytán felszabaduló Melegmennyiség a sűrített levegő lehűlésére és a benne foglalt víznek a hőmérsékleti tartományban szükséges lecsapódásához szükséges hideget meghaladja. Ennek előfeltétele 25 azonban, hogy a léghűlő és a vízhűtő közölt keringő vízmennyiség lehetőleg csekély legyen. Így tehát a szükséges legkisebb vízmennyiséget csak csekély mértékben meghaladó fölöslegei fogunk nl-80 kalmazni, mely abból számítható ki, hogy hideglartalmának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a levegő lehűtéséhez és a víz lecsapódásához szükséges hidegmennyiséget a fellépő liőmérsékIel kü 1 önbségeken 35 belül szolgáltassa. A levegő lehűtésekor lecsapandó vízmennyiség magasabb hőmérsékleteknél lényegesen nagyobb, mint alacsony hőmérsékleteknél. Ennélfogva magasabb hőrnér-40 sékleteknél is a levegő lehűtéséhez szükséges hidegmen nyiség és ezzel a hűtővíz mennyisége nagyobb, mint alacsony hőmérsékleteknél. Az előhűtésnél elérhető legalacsonyabb hőmérséklete azzal csök-45 kenthelő, hogy az 1. ábra szerinti munkamódtól cliférőleg, nem az egész vízmennyiséget vezetik át egyenletesen a tornyokon, hanem a 2. ábra szerint a hűtőtorony hidegebb részében kisebb vízmennyiségei 50 használunk, mint a melegrészben. Ezzel egyidejűleg az az idő, mely az üzembehelyezés uláni veszteglési állapot eléréséhez szükséges, csökken. A 2. ábrán is (1) a léghűtő, melybe (3)-55 tnál vezetjük be a levegőt; ez utóbbi (l)-nél távozik. (2) a vízhűlő, melyben az (t) toronybán felmelegedett vizet ismét lehűtjük. A vizet a (9) helyen való elvélelezése és a (10) szivattyúval való sűrítés után ismét az (1) toronyba tápláljuk. 60 A (2) toronyban ujrahűlött víznek egy részét középhőmérséklelen, pl. 20°-on, (13)r nál vezetjük el a toronyból, a (14) szivattyúval a bontási nyomásra sűrítjük és (15)-nél hőmérsékletének megfelelő helyen 65 vezetjük be a toronyba. A tornyok átmérője célszerűen a bennük keringő vízmennyiséghez hozzászabolt, azaz átmérőjük a hidegebb részekben, ahol kisebb vízmennyiséget kezelünk, kisebb, mint a 70 melegebb részekben. A hideg részekben a vízmennyiség csökkenése a meleg részekben keringő mennyiség 30—50"/b-a lehet. Az ismertetett munkamódtól némiképpen eltérő munkamód abban áll, hogy 75 egy-egy oly levegő- és vízhűtő helyeit, melyeknek meleg- és hidegrészét különböző vízmennyiségekkel tartjuk üzemben, két-két hűtőt állilnnk fel. Az egyik hűtőpárban a levegőt, ill. vizet kb. 201 közép- 80 hőmérsékletig hűtjük, míg a másik luítőpárban 20°ról az elérhető legmélyebb hőmérsékletekig, pl. 5°-ig hűlünk. A tornyok egyes részeiben keringő vízmennyiséget még messzemenően szabhatjuk hozzá a 85 hidegszükséglethez és e célból a vízmenynyi sége kel többszörösen megoszthatjuk. Az íij munkamód előnyei a törzsszabadalom szerinli eljárással szemben abban vannak, hogy a levegő nagy nedvcsségtar- 90 tahimból l'olyó nehézségek egyszerű és olcsó előlélszerkezetlel kiküszöbölhetők anélkül, hogy meglévő telepen változtatásokat kellene eszközölni. A levegői az rij eljárásnál minimális 95 költséggel kb. 5°-os hőmérsékletre é,s a megfelelő csekély nedvességtartalomra előhűljük. A hidegtároló melcgrésze tehát messzenienőleg tehermentesül, a tároló közepében uralkodó hőmérséklet tetemesen 100 csökken és ezzel közvetve nagyobb tárolómassza áll rendelkezésre az alacsonyabb hőmérsékleteknél foganatosítolt hűtéshez. Ez a tároló hideg részében fellépő hőmérséklet-ingadozások csökkenésével jár, mi- 105 által a bomlási termékeknek az a része csökkenthető, melyet a tárolókon járulékosan. ál kell vezetni avégből, lrogy a szénsav szublimáiásának biztosítására az . ingadozásokat kis mértéken tartsuk. Az [10 új munkainőd folytán tehát a nagynyomású levegőnek az a mennyisége csökken, mely7 a hidegveszteségek fedezésére és a tárolókon, át kivezetett bomlási termékek feleslegének létesítéséhez szükséges é> 115 ezzel az energiaszükséglet is csökken. Az eljárási az előbbiekben, példakép-
