119709. lajstromszámú szabadalom • Elgázosítóégő

Megjelent 1939. évi jannár lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119709. SZÁM. II/LL. OSZTÁLY. — E. S185. ALAPSZÁM. Elgázosítóégő. Erlach Oswald magánzó, Melk és Spillern Ottó bankár, Abinger, Dorking-. A bejelentés napja 1937. évi október hó 11-ike. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi április hó 9-ike. A találmány elgázosítóégő, két, egymással cső révén összekapcsolt üreges testtel, melyek közül az egyik a tüzelőanyaghozzávezetőcsőhöz van kapcsolva, a iná-5 sik jpedig gázfúvókákkal van ellátva. A találmány célja az elgázosítóégőt különösen nehézolajok elégetésére kialakítani. Ezen célt a találmány szerint azzal ér~ 10 jük el, hogy a gázfúvókákkal ellátott gázkamra olyan olajkamrában van elrendezve, amely olajvezetékhez van csatolva és közvetlenül a gázkamra gázfuvókái fölött elrendezett pori asz tófű vókákkal van ellő látva, amelyeken át a gázfuvókákból kiömlő gáz kiáramlik és emellett a gázi'uvókákat körülvevő olajat porlasztott állapotban a lánghoz vezeti. A nehézolaj előmelegítésére emellett kü-20 lönösen előnyös az, hogy a porlasztófuvókákkal ellátott kamra számára való levezetés az olajvezetékhez kapcsolt elgázosítón át van vezetve, amelybe a hozzáfolyó olaj egy része az elgázosításhoz, 25 másik része pedig a porlasztáshoz lesz vezetve. A rajz a találmány tárgyát három példaképem kiviteli alakban vázlatosan mutatja, még pedig az 30 1. ábra nehéz tüzelőanyaggal működő elgázosítóégőt nézetben és részben metszetben; a 2. ábra ezen égő elgázosítóját, módosított kivitelben, nézetben és részben met-35 szetben; a 3. ábra két különböző fajtájú tüzelő^ anyaggal működő elgázosítóégőt nézetben és részben metszetben; a 4. ábra pedig az elgázosítóégőnek a tűzhelylapba való beépítését mutatja. 40 Az elgázosítóégő az (1) elgázosí tóból és a (2) gázkamrából áll, melyek mindketten célszerűen hengeres üregestestek. Az (1) elgázosítói az (5) homloklemezén elhelyezett és pl. a tűzhelykarikák he- 45> lyett a tűzhelylap nyílásába behelyezhető fűtőlap alsó oldalán megerősített konzol tartja és az elgázosí tó egyrészt a (6) olajvezetékhez van csatolva, másrészt a (7) elgázosítófalba torkolló (8) vezeték révén 50 az alatta elrendezett (2) gázkamrával van összekötve. Az olaj az (1) elgázosítóban csak annyira emelkedhetik, míg az az elgázosí tónak célszerűen egész hosszában végigmenő (3) túlfolyócsövöii és a csatla- 55 kozó (13) csőkönyökön át a (2) gázkamrát körülvevő (14) olajkamrába lefolyik. Ennélfogva az olajat az elgázosító részben az elgázosításhoz, részben a porlasztáshoz vezeti. A (2) gázkamrát a csigavonal- 60 alakúan tekercselt (4) szita tölti ki és az a kerületén a (9) gázfúvókákkal ellátott, míg a (2) gázkamrát minden oldalról bezáró (14) olajkamrának, a kerületén, közel a (2) gázkamra (9) gázfuvókái fölött 65 elrendezett (15) porlasztófuvókái vannak. A (3) túlfolyócső, a lefelé hajlított végével, közel az elgázosító fenekéig van vezetve avégből, hogy a (14) olajkamrába csak olaj jusson és gáz nem. 70 Az elgázosítóégő a (11) tűszeleppel elzárható, illetve szabályozható (6) vezetéken