119678. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vegyi reakciókból származó nyomógáz előállítására és szabályozására

az egész belső elrendezésnek megoldásával arról kell gondoskodnunk, hogy a vegyi reakció megindítása pontosan meghatározott és ugyanazon készüléktípus 5 számára mindig azonos módon történjék, a reakciógázok kilépése pontosan meghatározott módon, ugyanazon kéiszüléktípus számára mindig ugyanúgy menjen végbe és hogy általában 10 biztosítsuk azt, hogy a vegyi reakció, ha már megindítottuk, a reakciómasszában nem tetszőleges, hanem pontosan megszabott módon haladjon végig, minthogy külöiniben, a. vegyi anyagoknak ma-15 gában véve helyesen beállított reakciósebessége ellenére is, a működő készülékben elérni kívánt idő-nyoimás-d|iagramm a gyakorlatban, el nem érhető. 1,'4'y pl. ennek az idő-nyomásdiagramnak 20 egyébként egyforma vegyi anyagoknál változónak kellene lennie, ha a reakció megindítása nem mindig ugyanolyan intenzitású, vagy pedig, ha valamely reakoiótartályban különféle nagyságú, a 25 reakciósebességre és a reakciónak a maszszába való kiterjedésére visszaható belső nyomások keletkezhetnek, mielőtt a tartály nyílik és a gázokat az általuk hajtandó készülékbe belépni engedi, vagy 80 Pedig, ha a reakció tovaterjedését a reakciómasszában az teszi szabálytalanná, hogy nem gondoskodunk pontosan meghatározott módon a reakciómaradékok, salak, stb. eltávolításáról. 35 Lőporféleségeknek ismert, máskép megszerkesztett tartályainál ezek a megkülönböztetések nemcsak az eltérő felhasználási eél folytán nem játszanak szerepet, hanem azért is, mert ezeknél a reakciók 40 nagyjában adiabatikusan játszódnak le és pillanatnyilag az egész reakciómaszszára egyszerre terjednek ki. A találmány szerint gáznyomást létesítő, nemrobbanó reakciókként pl. nedves 45 reakciók jönnek tekintetbe, így pl. karbonátok és savak közötti cserebomlás. Ha pl. hengeres sajtolt testeket valamely karbonátból, valamely karbonátnak és valamely bikarbonátnak a keverékéből 50 és valamely karbonátnak a karbonát közömbösítéséhez nem elegendő mennyiségű szilárd savval, pl. oxálsavval való keverékéiből állítjuk elő és ezeket meghatározott sorrendben olyan töltényszerű hü-55 veiybe zárjuk, amelynek tetszőleges, kívülről működtethető zára van és ha e sajtolt testnek a keresztmetszetére valamely savat, pl. hígított kénsavat hagyunk elegendő mennyiségben hatni, akkor olyan szénsavfejlődést kapunk, amely a tí< karbonát semlegesítésénél a leggyengébb, a bikarbonát semlegesítésénél erőteljesebbé, a részben már valamely finoman porított szilárd savval kevert mennyiségnek a semlegesítésénél pedig a legerőtel- 6! jesebbé alakul és azonkívül pl. a később leírandó áttört válaszfalakkal és a célnak megfelelő alakítással még tovább is befolyásolható. A találmány mibenlétét foganatosítási 7< példaképpen a következőkben, pl. nem robbanó, elégésükkor a levegő oxigénjének közreműködése nélkül gáznyomást létesítő éghető masszák kapcsán ismertetem; ilyen masszák magában véve is- 7; mert módon úgy készülnek, hogy robbanóanyagokat olyan anyagok hozzákeverésével, melyek a tulajdonképpeni elégési reakcióban ne,ni vesznek részt, robbanóképességüktől megfosztunk (lásd pl. 8( a 405.749. számú német szabadalmi leírást). Az itt kifejtett alapelvek, kellően módosítva, más vegyi reakciókra is érvényesek. Ezeknél a nem robbanó, gőznyomást 8c fejlesztő, éghető masszáknál a reakciók bizonyos fokú szabályozhatósága már korábbi szabadalmamból ismeretessé vált, azonban a szabályozhatóság csak oly értelmű volt, hogy elkerülhetővé tette az 9G eredetileg robbanó masszáknak reakció közben újból a robbanékonysági körzetbe való visszaesését, amit pl. a készülékek eldugulása következtében fellépő túlságos, szándókolatlan nyomás idézett elő. Nem 95 váltak azonban ismeretessé olyan tartályok, amelyekben nem robbanó, gáznyomást fejlesztő masszák vannak, amelyekben a gáznyomás fejlesztésének sebességét ú,gy állítjuk be és a reakciómasszának, 10 valamint a szabályozásban résztvevő tartálynak és részeinek összelrendezésével úgy biztosítjuk, hogy meghatározott, az üzemben tartott mechanikai rendszer kedvező energiafelhasználás-diagramjának 10 megfelelő idő-nyomásdiagram adódik. Az éghető, nem robbanó gáznyomásfejlesztő masszák reakciósebességének meszszemenő szabályozása úgy érhető el, hogy a robbanékonyság ivak megszüntetése után 11 —• ós az ehhez szükséges mértéken túlin e nőén —• a reakciósebességet befolyásoló alkatrészek töménységét megváltoztatjuk, pl. úgy, hogy bomlékony oxalátot vagy karbonátot adunk járulékosan1

hozzá, ame- ll! lyek az elégési folyamatban közömbösen