119643. lajstromszámú szabadalom • Kerekekre szerelhető, ágyként is használható hordágy
10. ábra pedig homloknézetben tüntet lel. Amint az 1. és 3. ábrából látható, a hordágy vázát szilárdan az (1) rudazat-5 hoz, pl. vékonyfalú, húzott acélcsőhöz, mint gerinchez kapcsolt (2) kereszttartók alkotják. A váz hosszirányú merevitésére az (1) gerincre szerelt, bordás (12) támaszokon és húzató (13) csavartartókon át-10 vezetett (14) sodronykötél feszitőmű való. Ugyancsak a hosszirányú kimerevitést szolgálja a (lőj és (16) léc, melyek az egyes kereszttartókat kötik egymáshoz. A (16) kötőlécek külső végeibe alkalmaló zott (17) gyűrűk a (21) kerekekre szerelt hordágynak nehezen járható úton, kötéllel való továbbszállítását könnyítik meg'. A (22) hordfelület szegélye olyan, hogy abba (23) tagolt rudak helyezhetők, me-20 lyek (25) kivágásokba nyúlnak, hol (24) rugók és (24a) rugótartógyűrűk segélyével úgy vannak a váz gerincéhez kötve, hogy a hordfelület, terheletlen állapotában, a gerinc vízszintes középvonalába 25 eső síkot alkot. A rajzon feltüntetett, példaképem, tagolt rudazat helyett alkalmazható a hordfelület hosszában egyenes rúd, lánc vagy sodronykötél is; ez utóbbiak, mint a tagolt rudazat is, azzal az 30 előnnyel, mely lehetővé teszi a hordfelülctnek a rajta fekvő test idomaihoz való alkalmazkodást. A szilárdan az (1) gerinchez kapcsolt (27) vezetékben függélyesen állítható, 35 hengeres szárú (28) keresztfej a (28a) tengelyt hordja (2. ábra). A (28a) tengelyen elhelyezett (34) állítógyűrűkhöz, jobb- és baloldalon, rugótartó (29) kereszt fekszik. A (30) körgyűrűnek (38) 40 ponyvavászon vagy egyéb szövet bevonatát a (30) körgyűrűvel egytengelyű, de attól tengelyirányban eltolt és küllőkkel hozzáerősített (32) körgyűrűk, a (31) rugók és (33) csapszegek segélyével, a 45 rugótartó (29) kereszthez kötik. A rugóerő következtében a (38) bevonat üres hengert alkot, melv fejtámlául szolgál. A hordágy (3) lábai, két részarányosai! hajlított, egymásnak szembe fordított 50 tagból állnak, melyeknek egyik vége a forgatható (4) tartóidomokba ágyazva, az (1) gerinc mint tengely körül elforgathatóan vannak készítve (1. és 3. ábra). A lábak másik vége a közös (48) talpban 55 van összefoglalva. A lábtagok (44) keresztmerevítéseik közé eső részen egyenesek és egymással párhuzamosak és a (9) kézifogantyú vezetékét alkotják (1. és 3. ábra). Hogy a lábak két főállásukban, függélyesen lefelé és fölfelé rögzíthetők 60 legyenek, a (4) tartóidom egymáshoz képest 180° alatt fekvő, két (5) vájatába (6) rögzítőbetét karma nyúlik, melyet (7) alátét tárcsákra ható (8) rugók szorítanak a (4) tartóidomokhoz. A (6) rögzítő- 65 betét tengelyirányú elmozdulásának lehetővé tételére és elfordulás ellen való biztosítására a gerinccsőbe olymódon süllyesztett ék szolgál, melynek a gerinccsőből kiálló válla, a (6) rögzítőbetét 70 belső furatába vésett ékhoronyba illeszkedik. A leírt szerkezet helyett elégséges vékony lánccal a lábhoz csatolt csapszög is, mely a lábak ismertetett két főállásának megfelelő helyen, a (4) tartóidomon 75 és az (1) gerincen átmenő furatba helyezve a (3) lábakat helyzetükben rögzíti. A hordágy kézben szállításánál, hogy a szállítandó személy járás okoztarázkód- 8<> tatása csökkentessék, a (3) lábak függélyes részein, mint vezetéken mozgó (9) kézifogantyú van (10) rugókkal a (3) lábakhoz kötve. Ha a kéziszálhtás hosszabb úton tör- 85 ténik, a szállítás a szállítást végző emberek vállaira fekvő, hosszúságában csatokkal állítható és a végeiken horgokkal ellátott heveder vagy szíj segélyével végezhető. A hevederen, illetve szíjon alkal- 90 mázott horgokat ez esetben a (9) kézifogantyúkba kapcsoljuk. Nagyobb távolságra történő szállításnál a középső kereszttartó két oldalán elhelyezett, négyszögű, hengeres vagy 95 fecskefark-alakú (18) vezetékbe (1. ábra), (19) csaptámasz alkalmazásával, himbaszerű (20) keréktartó villában ágyazott, acélhuzalküllős és pneumatik abroncsozású (21) kerékpárt helyezünk. A (20) 100 keréktartó villa (49) forgópontja az (50) kerékcsap és a (39) felfüggesztő rugócsap középpontjától egyenlő távolságban van. A (20) keréktartó villa (2. és 3. ábra) szabad végéhez (39) csapszöggel kap- 105 csőit (36) rugónak másik vége az (1) gerinchez erősített (35) rugótartóban gömbcsuklósan van felfüggesztve. A (36) rugóhuzal végére erősített, golyó- vagy gömbfelület alakjára domborított (40) 110 lemez a (35) rugótartó üreges belsejébe a 2. ábrán jól kivehető (41) nyíláson át helyezhető. A (35) rugótartó (41) nyílása a (40a) üreg aljáig (42) résben folytatódik, hogy a (36) rugóhuzal és az annak 115 végében lévő (40) golyó- vagy gömb-