119631. lajstromszámú szabadalom • Hangszer

MAGYAR KIRÁLYI W^QS SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 119631. SZÁM. ix/.d OSZTÁLY. — C. 3013. ALAPSZÁM. Hangszer. Cser Károly zenész és hangszerkészítő, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi október hó 28-ika,. A találmány oly hangszer, mely harmonikát és zongorát egyesit magában és melynél a harmonika- és zongorahangokat egy személy, egyszerre tudja meg-5 szólaltatni. Főleg jazz-zenekarokban, ahol harmonika és zongora is van, a találmány igen ;ió szolgálatot tesz, minthogy a zongoristát feleslegessé teszi. Emellett a hangszer úgy állítható be, hogy a zon-10 gorahangolt a harmonikahangok kíséretét alkossák, úgy hogy a harmonikázó személy önmagát tudja zongorán kísérni. A találmány lényege az, hogy a zongora és a harmonika egj^esítve van és a 15 zongora billentyűi fölött, tetszésszerinti légnyomásos, mechanikai, vagy villamosszerkezet közbeiktatásával a harmonika egy-egy billentyűjével összeköttetésbe hozható és utóbbiaknak lenyomásával 20 működtethető egy-egy ütőkar van elrendezve. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 25 1. ábra a hangszer vázlatos oldalnézete, a 2—3. ábrák pedig részletrajzok nagyobb léptékben, ahol a 3. ábra a 2. ábrának A—B vonala mentén vett metszete. 30 A rajzon (a) jelöli a harmonikát, (b) pedig a zongorát. A zongora előtt a (c) szekrény áll, melyből a (d) tengely körül elforduló (f, g) kétkarú emelőknek (h) iitőfejjel ellátott (g) karjai állanak 35 ki. Annyi (f, g) emelő van elrendezve, ahány billentyűje van a zongorának és a (h) ütőfejek egy-egy (i) zongorabillentyű fölött helyezkednek el. Minden egyes (f) emelőkar egy-egy (k) működtetőrúddal vau (m) pontban csuklósan összekötve, a (ki rudak pedig ugyancsak a (c) szekrényben elhelyezett egy-egy harmonikaszerűen összecsukható, vagy szétnyitható (nl, n2) stb. levegőfujtatókészíilékkel, illetve azoknak merev (na) 45, fenéklapjával vannak összeerősítve. A fujtatókészülékek fölött, azokra keresztirányban, a közös (0) légtartály helyezkedik el, mely a rajzon fel nem tüntetett tetszésszerinti szívókészülékkel áll össze- 50 köttetésben, úgy hogy az (o) tartályban állandóan légritka tér van. Az (0) tartály felső részéhez annyi, egymástól különálló (j 1) légkamra csatlakozik, amennyi (nl, (n2) stb. fujtatókészülék van és e légkam- 55-rákat (r) cső egy-egy fujtatókésziilékkel köti össze. A (p) légkamrák fedelében és •fenekében szelepnyílás van, melyeket a befelényíló (s, t) szeleptestek zárnak. Hasonlóképen szelepnyílások vannak ki- 60 alakítva az (o) légtartály fenékrészében is, mely nyílások száma megfelel a (p) légkamrák számának. E nyílásokat az (o) tartály fenekén megerősített (v) bőrlemezek zárják el. Az (s, t, v) szeleptestek egy- 65 más fölött helyezkednek el és közös (y) szeleprúdhoz vannak erősítve. Az (s) és (t) szelepek oly elrendezésűek, hogy az egyiknek zárt helyzetében a másik nyitott. Az (o) légtartálynak a (v) bőrszele- 70 pek alatti egymástól elhatárolt (z) teréből (w) csövek ágaznak ki, melyeknek belsejét a kicsiny keresztmetszetű (1) csatorna az (o) tartály belsejével köti össze (2- ábra). A (w) csövek mindegyike 75 előtt egy-egy (2) elektromágnes helyezkedik el, melyeknek lágy vasát tartó (8) emelőkar a (4) rugó hatása alatt áll; ez