119599. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére

oly beállítható szabályozó szervet alkalmazunk, amely úgy a közepes átviteli szintet, mint pedig az erősítés mértékének önműködő változását is befolyásolja. »Köze-5 pes átviteli szinten« valamely meghafá'rozott időtartam alatt átvitt impulzusok különböző erősségeinek középértékét értjük. Ha pl. valamely rádiókészüléknél a hangerőszabályozót úgy állítjuk be, hogy a 10 hangszóróval leadott impulzusok erőssége kicsiny, Akkor az átviteli szint alacsony; ha viszont a hangerőszabályzót úgy állítjuk be, hogy a hangszóró hangtelejsítménye nagyobb, akkor az átviteli szint ma-15 gasabb. Az 1., 2. és 4. ábrák a találmány kivitelére különösen alkalmas, példakénti kapcsolásokat mutatnak. Ezekben az ábrákban (E) a bemeneti kapcsok, (UA

) az anódfe-20 szültségíorrás pozitív sarka, (U) valamely tetszőleges feszültségforrás pozitív sarka, pl. az anódfeszültségf'Orrásból kiinduló kivezetés, (V) pedig az erősítő kimenő kapcsai. 25 Az 1. ábrabeli kapcsolásból világosan látható, hogy az (E) feszültségforrásból jövő, erősítendő és szabályozandó feszültségek először az (rl) ellenállásba jutnak. A szabályozott impulzusok ezután egyidejű-30 leg az (Rl) cső (gl) rácsára és az (r2) ellenállásra jutnak. Ebből kitűnik, hogy a szabályozó feszültség létesítése végett egyenirányítandó átviendő rezgéseket az átvitel irányában a közepes átvitel mérté-35 két befolyásoló szerv mögött vesszük le. Az 1. és 2. ábrákban (K) a közvetve fűtött kaitódák, (A) az anóda, míg (gl—g4) az egyes rácsok, amelyek a katódától számítva az arabs indexeknek megfelelően 40 következnek egymásra. A 4. ábrában a rácsokat a 3. ábrának megfelelően (Gl—G3) hivatkozási számokkal jelöltük, mimellett azonban a katódától számított második rácsot nem (G2)-vel, hanem (S) hivatkozási 45 betűvel jelöltük. A 2. ábrabeli kapcsolásnál az átviendő rezgéseket a (gl) rácsra vezetjük; a (g2) és (g3) rácsoknak pozitív előfeszültségük van. Az átviendő rezgéseknek a szabályozó 50 feszültség létesítésére való részét a (g2) rácsról vesszük le és a (g4) rácsra az átvitel mértékét önműködően változtató szabályozó feszültséget vezetjük. A 4. ábrabeli megoldásnál az átviendő 55 rezgéseket a (Gl) rácsra vezetjük. Az (S) rácsnak pozitív előfeszültsége van és arról vesszük le az átviendő rezgéseknek a szabályozó feszültség létesítéséhez szükséges részét. A (G2) ós (G4) rácsoknak pozitív előfeszültségük van, E két pozitív elő- 60 feszültségű rács között van a (G3) rács és erre vezetjük az átvitel mértékét önműködően változtató szabályozó feszültséget. E kiviteli alaknál még egy (G5) lefogó rácsot alkalmaztunk, amely a katódával lévén 65 összekötve, azzal egyező potenciálja van. Hogy a hangerőszabályozás és a dinamikaszabályozás kellő együttműködését biztosítsuk, pl. az átviendő rezgéseknek azt a részét, amelyből egyenirányítással a sza- 70 bályozó feszültséget létesítjük, a kapcsolás oly pontjáról vehetjük, ahol az átviendő rezgéseket a hangerőszabályozás már befolyásolta. Ha halk reprodukálás céljából az erősítés mértékét csökkentjük, akkor egy- 75 idejűleg a dinamikaszabályozó hatása is megfelelő határig csökken. Különösen egyszerű megoldást kapunk, ha szabályozószervként szabályozó ellenállást használunk, amelynek kapcsairól egyidejűleg vesszük a jelrezgések átviendő részét és a szabályozó feszültséghez való részt. A két szabályozó folyamat ebben az esetben is egymással kényszerű vonatkozásban van. Ha ily szabályozó ellenállást, amint ez 85 gyakran előfordul, kisfrekvenciájú erősítő bemenőfokozata előtt alkalmazunk, akkor az azon rendelkezésre álló feszültségek rendszerint nem elegendők a szabályozó feszültség létesítésére. Ez esetben cél- 90 szerűen a szabályozó feszültség létesítésére való rész külön erősítéséről kell gondoskodnunk. Az 1. ábrán (E) valamely rádióvevőből vagy hanglevevő dobozból eredő bemeneti 95 feszültség. Az (rl) ellenállás ismert módon a hangerőszabályozásra, azaz a bemenőrácsra átvitt feszültség amplitúdójának szabályozására való. A potencióméterként kiképzett (rl) ellenállás csúszóérintkező- 100 jéről vesszük egyidejűleg a szabályozó feszültség létesítésére való részt is. Az (r2) ellenállással még a dinamika torzításának megszüntetését, a hallgató ízlésének és a zenedarab jellegének megfelelően pótlólag 105 és függetlenül szabályozhatjuk. Ezzel az ellenállással a dinamika torzítását teljesen is kikapcsolhatjuk, ami pl. közel állandó hangerővel előadott beszéd esetén lehet fontos. Az (R2) csövön történt erő- no sítés után (R3) cső kétirányú egyenirányítást végez, amely egyenirányítóból a szabályozó feszültség (C) kondenzátorokból és (W) eUenálláSokból álló láncon az (Rl) cső (g3) szabályozórácsára jut. 115 A szabályozófesizültséget vezető (C—W) szűrőlánc méretezése szempontjából az a megfontolás mérvadó, hogy a hangerő igen