119590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távolbalátási adásra

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119590. SZÁM. Vli/j. OSZTÁLY. — lt. 6967. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés távolbalátási adásra. Radioaktiengresellschaft I>. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1935. évi október hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 25-ike. A találmány oly optikai távolbalátóadóeljárás műszaki keresztülvitele, melyet az jellemez, hogy egyetlenegy fotocella és egy fotoerősítő használata mellett a kép-5 tartalmat és ezenfelül a szinkronizáló jeleket egy Nipkow-táresa egy és ugyanazon képpontosztása állítja elő. A találmány duplaspiráltárcsával dolgozik, miáltal csillámiásmentes összefont sorcsoo portú kép kibocsátása válik lehetségessé. Továbbá, a képváltási jelek előállítása is a csillámiásmentes adás eljárásának megfelelő. Az 1. ábrán (1) jelenti azt a filmszala-5 got, mely két (2 és 3) vezetés között, melyek normális távolságuak, felülről lefelé a rajzsíkon át keresztülcsúszik. A (4) ívlámpareflektor az (5) ívlámpa fényét széles, egyenletesen megvilágított 0 kúpban részben az (1) filmfelületre, részben emellé oldara vetíti. A (6) fémsín a hangcsík kirekesztésére való. Két teljesen reflektáló (7 és 8) prizma, vagy tükör felfogja az (5) ívnek a filmfelület 5 mellett elhaladó fényét és (9) fényrekeszen átvezeti. A prizmák és a fényrekesz emellett úgy vannak beállítva, hogy a (9) rekesz tükörképe a (6) hangrekesz szélével éppen összeesik. Ugyanaz a (10) objektív, ) illetőleg a (10, 10') lencserendszer tehát az (1) filmet (1') filmképként, a (9) rekeszt pedig fehér (9') szélként élesen képezi le, mimellett elérhető, hogy a szél és a filmkép simán egymáshoz csatlakoznak. » A (9') szél fényerősségének jelentékeny erősítését érjük el a (11) lencsével, mely úgy van méretezve és feláliítva, hogy a fényív képét a (9) rekesz helyére vetíti (kondenzorlencse). Megjegyezzük, hogy a leírt adó helyett, melynél kép- és szín- 40 krónvetítésre közös fényforrás van, lehet két különböző fényforrást is alkalmazni mindkét projekcióhoz. Alkalmas volna egy ívláma és egy projekciós lámpa a színkrónvetítésre. Ekkor utóbbit az előb- 45 bihez képest derékszög alatt állíthatnánk fel és ezzel a (8) prizmát megtakaríthatnánk. ívlámpák helyett izzólámpák alkalmazásánál általában ajánlatos, ha az izzólámpákat a váltóáramú világítási há- 50 lózatból többfázisú egyenirányítók útján tartjuk üzemben, mert ily módon eléggé simított hálózati áramot kaphatunk. A távolbalátóerősitők nagy érzékenysége, sajnos, a váltóáramú hálózatból való közvetlen dolgozást a képeken fellépő morgócsíkok folytán lehetetlenné teszi. E hátrányt az említett egyenirányítómódszeren kívül, melyet célszerűen 3, vagy 6 fázissal kivitelezünk, csupán nagy és körül- 60 ményes átalakítógéppel és egyenáramú fűtéssel lehet megkerülni. A színkrónjelek előállítására fényforrásként fonalas izzólámpa ajánlatos, melynek világító szála, vagy világító szalagja önmagában is op- 65 tikai tárgyként volna alkalmazható, (célszerűen segédtükörrel), ehelyett azonban egy fonalalakú higanyívlámpa is elképzelhető. Minthogy az egész képfelület teljesen egyenletes megvilágítása kívá-70 natos, a filmleképezés fényforrásaként csupán a használatos nagyteljesítményű projekciós izzó-lámpák jöhetnek tekintetbe. A nevezett optikai rendszabályokkal 75 elérhető, hogy a fényerősség a (9') szélen