119583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumedények árambevezetésének előállítására

Megjelent 1938. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11958Ü. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — E. 3188. ALAPSZÁM. Eljárás vákuumedények árambevezetésének előállítására. Allg-emeine Elektricitáts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi október hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1936. október hó 15-ike. Vákuumedények ár ambe vezet éseinek előállításakor ajánlottak már kerámiai szigetelőket, melyek fémcsövekkel, illetőleg fémgyűrűkkel üvegömledék útján 5 vannak összekötve. A fémes-öveket vagy gyűrűket az áram be veze té sse 1, illetőleg az edénnyel forrasztják össze. A fémcső vagy gyűrű, valamint a kerámiai szigetelőtest közötti összeolvasztás létesítésére eddigelé 0 főleg az üvegtechnikában az üvegnek íémmel való összekötésére használatos eljárást alkalmazták. A kerámiai testre csövet, célszerűen élesített szélű csövet húztak rá, amelynek élére, valamint az ahhoz 5 csatlakozó kerámiai felületre üvegdudort forrasztottak. Javasolták továbbá azt is, hogy ezt az összeforrasztást úgy állítsák elő, hogy a fémcsövön hengeres kibővítést, illetőleg a szigetelőn hornyot alkal-0 mazzanak és az ilykóppen létesített teret üvegszemcsékkel, vagy lazán befektetett üveggyűrűkkel töltötték ki és az egészet kemenc ben az üveg megömlesztéséig hevítették. Kitűnt, hogy fém és üveg között 5 csupán akkor létesül megbízható kapcsolat, ha az üveg által befutott felület oxidálva van, vagyis ha az olvasztást normális légkörben- és nem redukáló légkörben vagy vákuumban végezzük. Az ol-0 vasztási művelethez szükséges hőfokon azonban a szabad fémfelületek nagymértékben revesednek. Ez a jelenség különösen akkor hat zavarólag, ha az árambevezetés létesítésekor a szigetelővel való 5 összeolvasztást az árambe vezetés összeállításakor utolsó* munkamenetként végezzük, vagyis ha a fémgyűrűkre a tulajdonképpeni árambevezetés, illetve az edénybe való beforrasztáshoz szükséges átmeneti darabok már rá vannak forrasztva. Ily 40 gyártási menetnél, amelynek az az előnye, hogy az áramvezetők, illetőleg az átmeneti darabok utólagos ráforrasztásakor nem megy tönkre a tömítő üvegréteg, azzal kell számolnunk, hogy az edény 45 a revesedós folytán elpiszkolódik, vagy pedig az ömlesztési folyamatot semleges légkörben kell végeznünk. Az utóbbi eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a fémes tömítőfelület és az üvegömledék 50 közötti kapcsolat olyan tökéletlen, hogy az üzemiben fellépő egyenlőtlen felmelegedés folytán e részek egymástól elválnak, ami tömátetlenségre vezethet. Mind eme hátrányokat a találmány ér- 55 telmében úgy kerüljük el, hogy a tömítésre való üvegömledéket fuvólángban előbb a fémgyűrű kidudorodó bővületére olvasatjuk rá. Ennél az eljárásnál a megbízható tömítés létesítésére szükséges 60 oxidréteg létrejön és a szigetelőre ráfekvő, előnyösen hengeres fémfelületek szintén oxidálódnak. Ezíután a fémhengereket a kerámiai anyagból való szigetelőre toljuk ós az összeolvasz- 65 tást semleges légkörű kemencéiben végezzük. A már ráolvasztott üvegömledék a fém oxidjával aránylag könynyen folyó zománcot alkot, a keskeny gyűrű® résbe a fémhenger és a kerámiai 70 szigetelőtest közé befolyük és e részeket nagy felületen biztosan összeforrasztja. Az összes szabad fémfelületeket színtisztára izzítjuk, úgyhogy az árambevezetőst