119576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin szintézisének foganatosítására
-2 1195?6. kezeti egyszerűsítésében és pedig abban van, hogy a hűtőközeg átszivattyúzása külön erőművi berendezést egyáltalán nem igényel. 5 A találmányt a mellékelt rajz ábrái kapcsán példaképen ismertetjük. Az 1. ábra az (A) reakciókemencét szemlélteti, melyen nagyszámú (B) cső, melyekből egyszerűség kedvéért az ábrá-10 ba csak néhány van berajzolva, halad át. A (B) csövek végeikkel a közös (Cj) és (C2 ) véglemezekbe vannak hengerelve. A (Cj) és (C2 ) véglemezekhez a be- és kilépő hűtőszernek egy-egy (Dj) és (D2 ) gyüjtő-15 tere csatlakozik, mikor is a hűtőszer az (E) gőzkazánból az (F) vezetéken át a hűtőszernek (Dt ) gyüjtőteréhez folyik le és a (D2 ) gyüjtőtérből a (G) vezetéken át az (E) gőzkazánhoz jut vissza. 20 A hűtőszernek egyetlen gyüjtőtere helyett melybe az összes (B) csövek torlíolnak, a 2. ábrában felülnézetben szemléltetett módon (H) hűtőszergyüjtőszekrényeknek pl. négyélű csövekből al-25 kotott rendszerét alkalmazzuk, melynek egyes (H) gyüjtőszekrényeibe a (B) csöveknek mindenkor csak egy része torkol és melyek rövid (J) elosztócsövek útján a (Kj) és (K2 ) gyüjtőcsövekkei vannak 30 összekötve; utóbbiak viszont az (E) gőzkazánhoz vezető (F) cs (G) vezetékekhez csatlakoznak. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott hőkicserélőberendezésnek műkö-85 dési módját a következőkben ismertetjük. Példaképen hűtővizet alkalmazunk, mely alulról a (Dj) víztérbe lép, azután a (B) csöveken áramlik át és a csővégeken elrendezett második közös (D2 ) viztérbe 40 jut, melynek felső végén távozik és az (E) gőzkazánhoz vezető (G) csővezetékbe lép. A kontaktanyag a (B) csövek között van elrendezve. A nyomás alatt lévő víz a (B) csövekben a kontaktanyagban helyileg 45 fellépő hőmennyiségnek megfelelően felmelegszik, azután a (D2 ) vízszekrényben és az (E) gőzkazánhoz vezető (G) vezetékben a forróbb víz csekélyebb fajsúlya folytán felemelkedik és az (E) gőzkazán-50 ban a felvett hőmennyiség és a beállított gőznyomás mértékében elgőzölög. A gőzképződés folytán elhasznált vízmennyiségnek megfelelően az (E) gőzkazánba (L-nél) megfelelő mennyiségű friss vizet 55 fecskendezünk. Az el nem gőzölgő vizet az (E) gőzkazánban a nyomásnak önműködő beállításával mindenkor olyan áWand ó hőmérsékleten tartjuk, mely kontaktkészülékben szükséges reakcióhőmérsékletnek megfelel. Ez, a gőz- 60 kazánhoz felemelkedő vízhez képest hidegebb gázkazán víz a második (F) vezetéken át az (A) kontaktkemencéhez volyik vissza és alulról ismét az első (Dj vízszekrénybe lép. Ily módon a vízkeringést 65 egyszerű termoszifonhatás önműködően hozza létre. Meglepő, hogy a csekély hőmérsékletkülönbség ellenére is, melynek a gőzkazánban lévő víz és a csövekben lévő 70 hűtővíz között tekintettel a hőmérsékletnek a reakciótérben való egyenletes beszabályozására fenn kell állania, a vízkeringést szivattyúk alkalmazása nélkül működésben lehet tartani. A berendezésnek már a bevezetésben említett szerkezeti egyszerűsítése mindenekelőtt abban van, hogy a csövek közvetlenül a vízszekrényekbe torkolnak és nem kell azokat a víznek az ugyanazon szinten 80 fekvő csövekben a kontaktkészüléken át való ide-oda vezetésére a kemencén kívül egyes görbített csövekkel csőkígyók rendszerévé összekötni. A találmány szerinti eljárásnak további előnye abban van, 85 hogy mindegyik kontaktkemencéhez a hűtővíznek csak egy-egy hozzá- és levezetésére van szükség, míg az eddigi szerkezeti megoldás az egyes csőkígyókhoz elosztóvezetékeket kívánt meg. A 90 találmány szerinti elrendezés továbbá lehetővé teszi, hogy a csövek tömítésében fellépő hiányok esetén a vízszekrények nyitásával minden egyes csőhöz hozzá lehessen férni, melyet béléscső behúzásá- 95 val ismét tömíthetünk, míg az eddig alkalmazott szerkezeti megoldásnál az egyes csövek tömítésének felülvizsgálása céljából mindenkor az egy-egy csőkígyóhoz tartozó összes görbített csöveket le 100 kellett vágni. A készüléknek ilyen egy- • szerűsítése annak üzemét egyidejűleg egyszerűbbé és biztosabbá is teszi. Különösen célszerűnek mutatkozott a kontaktkemencéknek ferde helyzetben 105 való elrendezése, melynek folytán a csövekben felmelegedő hűtőszer, pl. víz a csövek kilépőoldalán lévő vízszekrényhez felemelkedhet. Ez az elrendezés a termoszifonhatás! elősegíti és egyidejűleg a no csövekben gőzpárnák keletkezése elkerül- 1 hetővé válik, ilyen gőzpárnák a reakcióhőnek a hűtőközeggel való közlését csökkentenék, mert a képződő gőzbuborékok a csöveknek ferde helyzete folytán köz- 115 vetlenül a csövek kilépő oldalán lévő a vízszekrényhez emelkednek fel.
