119562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek kezelésére
A 2. ábra a találmány céljaira alkalmas viszonyokat szemléltet; a még folyékony (b) fémtömeg csekély és a (b,) dermedési felület aránylag lapos, a fém tehát a fo'5 Ivadék felszínéhez közel fekvő felületig van megdermedve. Ily módon állandó és aránylag kis mennyiségű folyékony masszát kapunk, amellyel kapcsolatban különféle eljárásokat alkalmazhatunk a-10 végből, hogy a nem kívánatos adalékokat, gizokat stb. eltávolíthassuk. Mivel a formában öntendő fém, a megdermedési sebesség mérvében, mindig állandóan és egyenletesen hozzáfolyik, a tisztítóközeg ,15 is egyforma mennyiségben táplálható be és könnyen osztható el a folyékony fém egész mennyiségére és azzal jól keveredik. Iiy módon oly reakciókat, melyek az ömlesztőtégelyben hosszú időt igényelnek és .20 melyeknek na gybani kivitele gyakorlatilag egyáltalában nem, vagy legalább nem végezhető el kifogástalanul, gyorsan és állandóan elvégezhető. A fémkezelés példájaként megemlítjük: nem kívánatos 25 adalékanyagok eltávolítását vízgőz bevezetésével, vagy réz desoxidálásátr edukáló gázok bevezetésével. A betáplálás különböző módon mehet végbe. A reakciót elvégző anyagot, a -30 fémnek a formába belépése előtt, pl. úgy keverhetjük hozzá, hogy a (d) szájcsőbe (gy másik (dj) csövet torkoltatunk (3. ábra), melynek második vége a reakciót foganatosító anyagot felvevő tartályban 35 végződik. Ezt a tartályt természetesen állandóan ugyanolyan, esetleg nagyobb, vagy kisebb nyomáson kell tartani, mint a tulajdonképpeni öntőtartályt. Ekkor az alapanyag, a (d) száj csőből való kifolyása 40 előtt kerül össze a reakciót foganatosító közeggel; a kettő a továbbfolyás közben egymással bensően keveredni kénytelen és a száj csőből való kilépés után a reakció folytán felszabaduló gázok, vagy fém-45 gőzök távozhatnak. Egy másik bevezetési módot a 4. ábra szemléltet. Itt a száj csőtől elkülönített (e) csövön át tápláljuk be a reakciós közeget a folyadékfej felülete alá. A száj-50 csőnek vagy egyetlen egy nyílása van, vagy pedig (d3 ) furatos (d4 ) koszorú (5. ábra) vagy más, éppen a célra alkalmas alakzat lehet. Hogy gázalakú reakciós közegeknél az -55 eloszlás finom legyen, az ömleszték nyomásának el kell térnie a gázok nyomásától. Hogy a száj csőből kilépő gázáramot azonnal érjük, mielőtt az (a) forma egész felületén eloszlott, a következő eljárás 60 ajánlatos: A (d) száj cső alatt (p) serleget rendezünk el (6. ábra), amelybe mind a szájcsőből jövő fém, mind a reakciós közeget betápláló (e) száj cső is betorkol. A re- 65 akciós közeg a kiömlő fémet azonnal éri és mivel a beáramló fém és a beáramló reakciós közeg tetemes áramlását és örvénylést idéz elő, jó keveredés lép fel. A fém tisztított állapotban oszolhat el a 70 forma folyékony részében. A serlegnek a folyékony fejben, a folyadék felszíne alatti elrendezésének elvi fontossága is van. A fémet arra kényszerítjük, hogy felfelé szálljon, úgyhogy 75 a (p) serlegben uralkodó erős aramlás folytán tökéletes keveredés jön létre; emellett megakadályozzuk, hogy a száj csövön át a formába vezetett fémsugár vagy reakciós közeg a folyékony fejben lefelé 80 hasson; a megdermedő részre tehát semmiféle zavaró befolyás nem hat. Főleg a serlegnek tulajdonítható, hogy az 1. ábra szerinti öntőfej nem jön létre; a találmány tehát új utat mutat a kis folyadék- 85 térfogat biztosítására. Azoknál az eljárásoknál, melyeknél a folyékony ömlesztéket (r) közbenső tartály útján tápláljuk a formába, a tisztítást már az (r) vályúban foganatosíthat- 9° juk oly módon, hogy a reakciós közeget kb. a száj cső torkolatának magasságában tápláljuk be az (s) csövön át (7.ábra.) A távozó gázok, vagy fémgőzök, ha értékesek, felfoghatók és tetszőlegesen 95 felhasználhatók. A serleg lényegében arra való, hogy a sugarat megfogja avégből, hogy a folyékony fejben ne lépjen fel örvénylés, hanem egyenletes eloszlás; továbbá arra, 100 hogy járulékos közeg bevezetése esetén ennek benső keveredését a száj csőbe folyó anyaggal biztosítsuk. Ennek megtörténte után a keverék nyugodt áramban oszlik el a folyékony fejben. A ser- 105 legnek a folyékony fej felszíne alatti elrendezése elősegíti az előbb említett hatásokat, de arra is való hogy a folyékony fejet, illetve a betáplált fémet stb. és esetleg a járulékos közeget a levegővel 110 való érintkezés ellenében megvédje. A serleget azonban, a 8. ábrán szemléltetett módon, a folyadék felszíne fölött is elrendezhetjük, ha meggátoljuk levegő beáramlását a szájcső kifolyási helye, a 115 serleg és a folyadékfelszín közé. E célból
