119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

teljes hossza az (A) és (D) pontok között kb. 125 mm. Az (A—B) rész hossza kb. 30 mm; a fofi.al az (A) ponttól kb. 9.4 mmnyire fekvő pontban indul el a csévén. 5 A csonkakúpalakú (B~C) cséverész hoszsza kb. 69 mm. A fonal több, rendesen spirális menetben halad előre a csévén, melyeknek egymástól való távolsága kb. 1.6 mm. A fonalat kb. 85 C°-os meleg io levegővel szárítjuk, kb. 150 mm vízoszlop-nyomáson. Az ily módon szárított fonalak visszamaradt összehúzódási hajlama közel 2J%% és lényegében egyforma a fonal egész hosszában. 15

A példában megadott cséveméretek nagyjában megfelelnek a 11. ábra szerinti cséve méreteinek. Az e példa szerinti csévén szárított fonal visszamaradt összehúzódási hajlama nagyobb annál, amelyet 20

a megelőző példában ismertetett csévén kap a fonal, amely cséve szintén a találmány keretébe eső és a cséve szabad vége felé csökkenő keresztmetszetű konzolos szárító cséve kiviteli példája. Ily 25

nagyobb visszamaradt összehúzódási hajlamú fonalak nem csupán szövetek előállítására, hanem más célokra, pl. kötött szövetek előállítására is felhasználhatók; itt azonban a fonalnak csekély vissza-3° maradt összehúzódási hajlama nem szükségképen kívánatos. Azt találtuk, hogy a fonal szárítását lényegesen elősegíti a hővezetés, ha a találmány szerinti cséve szerkezeti anyaga 35 jó hővezetőképességű fém, pl. alumínium és ha a cséve szerkezete olyan, hogy a fonaltámasztó rudak tetemes tömegűek. A feltüntetett csévénél a tömör (34) és (36) rudak és a hengeres (37) test tömege 40 akkora, hogy meleg levegőnek a csévén való átvezetése közben felmelegszenek és a meleget megtartják. Ily módon a csévefelület minden fonalvivőrésze felmelegszik. Ennek következtében a cséve 45 a meleget bizonyos mértékben tárolja és igy a cs évébe táplált hevítőközeg hőmérsékletének pillanatnyi ingadozásai nem befolyásolják a szárítás mértékét. Ez a körülmény is elősegiti a szárítási feltételek 50 kívánt egyenletességét. Azt találtuk továbbá, hogy az a feszüllség, mely alatt a nedves fonal a szárítási művelet kezdetén áll, határozza meg nagy mértékben a fonalnak a találmány 55 szerinti csévéken történő szárítása közben adott, visszamaradt összehúzódási hajlamát. így ha a fonal a szárítás elején tetemes feszültség alatt áll, a fonalnak adott visszamaradt összehúzódási hajlama nagyobb lesz, mint akkor, amikor 60 a fonal a szárítás kezdetén csekély vag\ nulla feszültség alatt áll. Ez okból kívánatos, hogy a szárítás elején a fonal feszültsége ne legyen nagyobb annál a feszültségnél, mely a cséve kielégítő mű- 65 ködése szempontjából szükséges. E célból, ha a fonalat, mint a példában külön szárítócsévén szárítjuk, oly kerületi sebességet adunk a szárítócséve ama részének, amelyen a fonal a csévén el- 70 indul, azaz az (A—B) cséverésznek, amely megfelelően kisebb annál a lineáris sebességnél, mellyel a fonalat a készletből a csévére tápláljuk. így pl. a feltüntetett berendezésnél, amelynél a fonal egy meg- 75 előző csévéről kerül a szárítócsévére, a szárítócséve (A—B) részének kerületi sebessége kisebb lehet a megelőző cséve leadó végének kerületi sebességénél. E célból vagy a szárítócséve (A—B) részé- 80 nek és a megelőző cséve leadó vég ének átmérőit egyformának választjuk és a ké; csévét különböző szögsebességgel forgatjuk, vagy pedig a szárítócséve (A—B;< részének átmérőjét kisebbre méretezzük, 85 a megelőző cséve leadóvégének átmérőjénél és a két csévét egyforma sebességgel hajtjuk, de a két módszert kombinálhatjuk is. Ezen intézkedések hatására a fonalban fellépő bár mely feszültség felszabadul 90 és a fonal, ha teljesen meg is van feszítve., összehúzódhat, amint a szárítócsévén elindul. Annak szemléltetésére, milyen hatása van a fonal kezdőfeszüitségének a fonal- 95 nak adott visszamaradt összehúzódási hajlamra, alábbi példát adjuk meg: Példa: Mesterséges viszkózselyemfonalat szárítottunk a fent ismertetett módon, ismertetett szerkezetű alumíniumcsévén. A 100 cséve hossza 125 mm volt; ugyanilyen átmérőjű volt a csévének az a vége, melyen a fonal elindul. Az (A—B) és (C—D) cséverészek átmérőinek különbsége 4.0%, a cséve percenkénti fordulat- 105 száma 165 volt. A fonalat a cséve belsején át betáplált <-5 C°-ra hevített meleg levegővel szárítottuk. Az (A—B) cséverész egyforma átmérőjű volt a megelőző cséve leadóvégének átmérőjével és mind- 110 két cséve egyforma sebességgel forgott. Ennek következtében nem lépett fel a fonalban fellépő feszültség csökkentésére irányuló törekvés. Az ily módon szárított