119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

hajlama közötti különbség lényegében kisebb 0.8%-nál, míg bármely fonal leg­nagyobb és legkisebb összehúzódási haj­lama közötti különbség legföljebb 0.6%. 5 A fonalnak egyéb fizikai és vegyi saját­ságai szintén rendkívül egyenletesek. A találmány szerinti, azaz a fent meg­adott módon szárított fonalat még az is jellemzi, hogy feszültségmentes állapot-10 ban nem göndör, míg a matringban szárí­tott, ugyancsak feszültségmentes fonal, felcsévélése előtt, egész hosszában göndör. A kétfajta fonal közötti különbséget a viszkózműselyemfonalak tényleges min-15 táit ábrázoló 9. és 10. ábrák érzékeltetik. A 9. ábra néhány találmány szerinti fona­lat szemléltet; ezek a fonalak rendkívül egyenesek és göndörödésmentesek. Ez az ismérv egyrészt annak köszönhető, hogy 20 a fonal folytonos eljárással készül, mely­nek folyamán a fonal valamennyi része rendkívül egyforma kezelésnek van alá­vetve, másrészt pedig annak, hogy a fonal szárítás folytonos és egyforma. A 10. ábra 25 a szokásos, nemfolytonos eljárással ké­szült matringalakban szárított fonalakat szemléltet. Az ily fonalaknak göndörsége a fentemlített tényezők valamelyikének, vagy több tényező együttes hatásának 30 tulajdonítható. A matringban szárított fonalak göndör­ségének közvetlen oka a matringban való szárítás. E művelet közben a fonal külön­böző részei különböző mértékben szárad-35 hatnak, aminek folyományaként a fonal bizonyos részének egyes szálai többé vagy kevésbé zsugorodnak, mint a fonal ugyan­azon részének más szála. Azok a szálak, amelyek jobban zsugorodtak, mint a többi 40 szál, felhúzhatják a többi szálat, miáltal a fonal göndör lesz. Az a törekvés, hogy a fonal egyes szálai jobban zsugorodja­nak, mint más szálak, onnan is eredhet, hogy a fonalnak a szokásos, nemfolytonos 45 eljárás szerinti gyártásánál előfordulhat, hogy egyes szálak behatóbban kezeltet­tek, mint más szálak, ami szintén a külön­böző szálak különböző zsugorodási hajla­mát vonhatja maga után. Egy további 50 tényező, amelynek nagy szerepe lehet a fonalak göndörítésében az, hcgv a fona­lakat folyadékkal kezeljük, miközben matringalakban vannak. A folyadék­zuhany hatására a fonal hullámos lesz, 55 amely hullámok a fonalban megmaradnak és száradása után benne rögzíttetnek. A közönséges, matringban szárított fonal, göndörödéseinek hatására, a fonal szálai szétterjedni igyekszenek. A talál­mány szerinti fonal ezzel szemben igen 60 tömör, mert minden szál szorosan egymás­hoz simul. Ennek következtében a talál­mány szerinti fonal sokkal gyorsabban csévélhető át abból az összegyűjtött készletből, mint a matringban szárított 65 fonal, tekintettel arra, hogy kisebb az összecsomósodás lehetősége, mellyel együtt jár a szálak szakadása. Emellett a találmány szerinti fonalak sokkal köny­nyebben dolgozhatók fel szövetekké, mint 70 a matringban szárított fonalak, mert szövés közben sokkal kisebb a fonal-, illetve száltörések lehetősége a találmány szerinti, nemgöndör, tömör fonalnál, mint a matringban szárított, göndör fonalak­nál, melyeknek szálai egymástól szétvál­nak. A találmány szerinti fonal tehát sokkal egyenletesebb és szövési célokra alkalmasabb, mint más eddigelé kapható fonalak. 8 0 A találmány szerinti körvonalú csavar­menetképző berendezések, pl. csévék, melyek közül fent néhányat példaképen ismertettünk, természetesen különböző­félék lehetnek és a fonalmenesztést a 85 különböző működési elvek szerint végez­hetik. Ámbár a találmány javasolta kör­vonalak, mint említettük, ú. n. konzol­típusú, vagyis csupán egyik végükön meg­támasztott csévékkel kapcsolatban alkal- 90 mazhatók és e csévék a legelőnyösebbek is, a találmány szerinti csévék két végü­kön is meg lehetnek támasztva. A találmány oly, a 11. ábrán példa­képen ismertetett, konzolalakú szárító- 95 csévéket is felölel, melyek fonalhordozó felületeinek átmérői, a cséve tengelyére merőleges síkokban, a cséve szabad vége felé csökkennek avégből, hogy a csévén szárított fonal zsugorodhasson, miközben 100 a cséve szabad vége felé halad. Mint a 3. és 11. ábrák mutatják, egyes cséve fonalvivő palástja egy egész hosszában egyforma keresztmetszetű kezdőrészből áll, mely cséverészen a fonal elindul, to- 105 vábbá egy fokozatosan csökkenő kereszt­metszetű közbenső részből, mely meg­engedi a fonal száradása közbeni zsugo­rodását, végül egy egész hosszában egy­forma keresztmetszetű és a cséve szabad ll'1 végéig terjedő végrészből. E végrész keresztmetszeteinek átmérői kisebbek a kezdő rész keresztmetszetének átmérői­nél, még pedig oly értékkel, mellyel a fonalat zsugorodni hagyni óhajtjuk. 115 A 3. és 11. ábrákon szemléltetett csé-

Next

/
Thumbnails
Contents