119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására
ják a szövet szárításánál fellépő túlságos feszültségeket. így pl. ha viszkózselyemből a kikészített szélességre szőtt szövetet nedves 6 állapotban a kikészített szélességben tartó feszítőkeretre helyezve szárítunk, a szövetet alkotó viszkózselyem visszamaradt összehúzódási hajlama pedig 2.5%-nál számottevően nagyobb volt, a szövet a 10 szálak összehúzódása folytán fellépő feszültség következtében elhasad. Megállapítottuk azonban, hogy viszkózselyem esetén a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a fonal visszamaradt összehúzódási hajlama 1%-nál nem nagyobb. Lehet azonban a fonal visszamaradt összehúzódási hajlama ennél jóval kisebb is, de célszerű, ha a szálnak mindenestre van még kimutatható visszamaradt ösz-20 szehúzódási hajlama. Az említett sajátságoknak a szál mentén való egyenlőtlensége a kikészített szövetben tökéletlenségeket okoz, melyek különösen a festett szöveteknél mutat-25 koznak. A fonal szárításának módja, különösen viszkózselyem esetén, nagymérvben befolyásolja a fonal visszamaradt összehúzódási hajlamának mind értékét, mind egyenletességét, épúgy, so mint egyéb fizikai és fiziko-kémiai sajátságok egyenletességét. Ennek folytán igen nehéz kifogástalan szöveteknek készítése olyan műselyemből, mely nedvesfonással készült és a gyüjtőorsón száradt 35 meg. Az ilyen fonal, különösen a visszamaradt összehúzódási hajlam tekintetében nem kellően egyenletes, mert a gyűjtő orsón való száradásakor nem húzódik egyenletesen össze. 40 Ennek folytán a gyüjtőorsón szárított fonal különböző helyei igen különböző visszamaradt összehúzódási hajlamúak, így pl. a gyüjtőorsóra először feltekercselt fonalkanyarok összehúzódását a 45 száradáskor az orsó meggátolja s ennek folytán nagy visszamaradt összehúzódási hajlamú lesz; ugyanez áll az orsón lévő külső fonalkanyarokra is, melyek gyorsan száradnak, de összehúzódásukat a 50 belső fonalkanyarok meggátolják. Viszont az ezen rétegek között fekvő, száradás közben többé-kevésbé szabadon összehúzódható fonalrészek visszamaradt öszszehúzódási hajlama aránylag alacsony 55 lesz. Ha már most az ilyen fonalból szőtt szövetet a feszítőkereten szárítunk, a szövet a fonal helyenként különböző összehúzódása folytán, egyenlőtlenül fog összehúzódni, ami pl. hátrányosan befolyásolja a festhetőség egyenletességét. 60 Száradás közben a nagy visszamaradt összehúzódási hajlamú szálak erősebben feszülnek meg a többieknél s ennek folytán a szövetben fényesebb csíkokat létesítenek. 65 Eddig rendszerint a nedvesfonású műselymet a gyüjtőhalmazból, pl. a fonófazéklepényből vagy a gyüjtőorsóról átmatring'olták. A matringokat különböző műveleteknek vetették alá s azután sza- 70 badon függesztve szárították, hogy a fonalak lényegileg szabad összehúzódását tegyék lehetővé. Minthogy azonban a függesztő pálcákon lógó matring súlya nem egyenletesen feszíti az összes fonal- 75 részeket s a fonalrészek a matringban nem egyenlő mérvben száradnak, hanem a matring belsejében lévő fonalrészek a külsőknél lassabban száradnak, ilyen szárításnál is a szál fizikai és fiziko-kémiai 80 sajátságai nem lesznek egyenletesek. Matringban szárított fonal tehát ugyancsak nem lehet a megkívánt egyenletes sajátságú. Emellett a szárítás ilyen módjai sok kezelést igényelnek, ami viszont gya- 85 kori fonalszakadással, a munkaköltség szaporodásával, nagy befektetéssel stb. jár, vagyis a fonalat megdrágítja. Más, részben az előállított fonal mineműségétől és készítési módjától függő 9C tényezők okozzák a fonal fizikai és fizikokémiai sajátságainak egyenlőtlenségeit. Viszkoz-műselyemfonalnál nehezen érhető el a fonal fizikai és fiziko-kémiai sajátságainak egyenletessége, mert a gyár- 95 tási eljárásnak igen sok fázisa van, mégpedig koagulálás, kénmenlesítés, fehérítés, szárítás stb., melyek mind szükségesek kész viszkoz-fonal előállításához. Az eljárás bármely fázisának változása a 100 kész termék sajátsága ina k változásában nyilvánulhat meg. A fonófazekas és a fonóorsós eljárásokkal, amelyekkel a viszkozefonalat eddigelé előállították, igen nehezen állítható elő oly fonal, melynek 105 sajátságai nagymértékben egyenletesek, főleg azért, mert az említett eljárások nem folytonosak. Ezeknél csévék, lepények vagy matringok sorozatát vetik alá a műveletek sorozatának. A kezelt fona- no lak egyenletességi foka vagy azért különböző, mert vagy a műveletek nem egyformák, melyeknek a kezelendő anyagot alávetjük, vagy azért, mert ez utóbbi nem egyforma. E változások természete- l l 5 sen hozzájárulnak a fonócsévés vagy
