119559. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda, különösen Braun-csövekhez
íf AGY A fi KI RÁ LYI qgj ^Sm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119559. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — I. 3726. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda, különösen Braun-csövekhez. Egyesült Izzólámpa és V illamossági lí.-T. cég-, Újpest. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 1-je A találmány közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez, különösen Braun-csövekhez és ilyen katódával felszerelt Braun-cső. A találmány szerinti 5 katóda az eddig hasonló célokra ismeretesekkel szemben igen egyszerű előállíthatóságával és beépíthetőségével tűnik ki és jellegzetessége az, hogy a katódatest sík felületére felvitt emittáló réteget az 10 aktív katódafeliiletet meghatározó méretű és kiképzésű nyílással ellátott lemez fedi le, mimelletl e fedőlemez a találmány szerint közvetlenül az emittáló rétegre fekszik fel. 15 Rendkívül előnyösen alkalmazható a találmány szerinti katóda oly csövekben, melyekben a katódán kivül még egyéb, az elektronok sebességét befolyásoló és az elektronsugárnyalábot koncentráló 20 elektródák is helyet foglalnak és melyekben a katódához legközelebb fekvő elektróda a katódafelülettel párhuzamos síkban van elrendezve, mimellett ez az elektróda a katódához egészen közel fekhet. 25 Ennek az elektródának természetesen nyílással ellátottnak kell lennie. A találmány szerinti katódának egy példaképeni foganatosítási alakját, valamint annak Braun-féle csőben való példa-30 képeni alkalmazását részletesebben a csatolt rajzzal kapcsolatban ismertetjük, melyen az 1. ábra a katóda alkatrészeinek elrendezését felülnézetben, a 35 2. ábra pedig hosszmetszetben szemlélteti, míg a 3. ábra Braun-csövek vázlatos rajza a beépített, találmány szerinti katódával. Az 1. és 2. ábrán (1) az előnyösen lapos, szakrényalakúra kiképzett, fémből, cél- 40 szerűen nikkelből készült katódatest, mely a (3) lemezzel lefedett (2) emittálórétegg'el van ellátva. Az emittálóréteg vastagsága célszerűen 0.1 mm-nél kisebb és e réteg nem fedi be a katódatest egész 45 felületét, hanem annak két végét szabadon hagyja. A szabad végekre hegeszthetjük a (3) lemezt, mely a katódatest felületén túl is nyúlhat, hogy a sugárkéve pályáját az árambevezetőelektródákkal 50 szemben leárnyékolja. A (3) lemez az ábrákon köralakúnak feltüntetett (4) nyílással van ellátva. A fűtést az (5) fűtőszállal foganatosítjuk, mely célszerűen valamely — az ábrákon fel nem tüntetett — rá- 55 égetett szigetelőréteggel, pl. alumíniumoxid réteggel ellátott. Az (5) fűtőszálat a katódatestben, amint azt az ábra példaképen feltünteti, zeg-zugosan vagy hajtűszerűen vezethetjük. 60 A katódát a pl. nikkelszalagból készült (6) felerősítőszervekkel láthatjuk el, melyek segélyével azt a csőben rögzítjük. A (2) emittálóréteg pl. valamely kötőanyagban eloszlatott báriumkarbonátból 65 áll, melyet a katódának a csőbe való beépítése után ismert módon vákuumban való hevítéssel aktív báriumoxiddá alakítunk át. Kötőanyagként pl. acetonban oldott nitrocellulózát alkalmazhatunk. 70 A 3. ábra a találmány szerinti katóda igen célszerű alkalmazását és beépítési módját szemlélteti Braun-féle oszcillográfcsőben. Az ábrán (a) a csőbura, (b) a találmány szerinti katóda, míg (c, d) és (e) 75 a katódsugár útjába eső, nyílással ellátott, segédelektródák, melyek az elektronsugárnyaláb vezérlésére, gyorsítására és