119556. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence és eljárás működtetésére

nyílásokkal kapcsolatban eredetileg al­kalmazott (C3) csappantyúkat e lángzók felszerelésénél el kellett távolítani. Az (el, e2, e3) bevezető szervek fém-5 lemezből, szekréuyalakban készülnek és lefelé nyúlnak a kemence tetején kiképe­zett korrespondeáló, függélyes (A8) nyílás felső részébe, melyet kitöltenek. A 3., 4. és 5. ábrák szerint szerkesztett 10 és az 1. ábrában feltüntetett módon való használatra átalakított kemence működé­sét nagymérvű és kívánatos hajlékonyság jellemzi, mimellett a gázoknak elvonása a kemencéből és azoknak visszavezetése 15 a kemence előhevítő szakaszába tág hatá­rok között változtatható, amint azt a nor­mális működési feltételek mellett fellépő eltérések szükségessé teszik. A vissza­vezetésnek szabályozása nagy körzetben", 20 úgy a kemencekamrából elvont, mint az abba visszavezetett gázok egész mennyi­sége, az elvezetési helyek, valamint az él-és visszavezetett gázok térfogata a (Cl— C6) csappantyúk beállításával tág hatá-25 rok között változtathatók. Nyilvánvaló továbbá, hogy azok a kemence hosszirá­nyában elosztott pontok, melyekben az (F) ventilátor a kemencéből gázokat von el, a (C3) csappantyúk egyszerű beállítá-30 sával egy vagy több az (A2) nyílásokkal egy vonalba eső áttörést ölelhetnek fel, kivéve a (B1—B6) lángzókat felvevő ré­szeket. Jügy a 3., 4. és 5. ábrák szerint szer 35 kesztett és az 1. ábra szerinti működte­tésre alkalmas kemencének alján és me~ nyezetén uralkodó hőmérsékletek Megyeri lítését a kemence bejárati végével közvet­lenül szomszédos kemencerósziben, a talá'.­i0 mány elsősorban gázok elvonásával éri el a ke nence bejárati végétől a (D) ven­tilátor (Dl) szávóvezetékén át, kapcsolat­ban gázoknak a kemencekamra alsó ré­szébe, az (F) ventillátor (F4) és (F5) el-45 ágazásain át való bevezetésével. Az (F4) és (F5) elágazásokon át a kemence alsó részébe vezetett gázoknak kettős célja van. E gázok hőmérséklete ugyanis elég nagy ahhoz, hogy megfelelően növelje a 50 kemence alsó részében uralkodó hőmér­sékletet és ezzel egyúttal növelje a ke­mencében, a bevezetési pontok közelében uralkodó gáznyomást bizonyos értékkel, amely csekély ugyan, de mégis oly nagy, 55 hogy a kemence hosszirányában, a (Dl) f.,zívóvezetékhez vonuló gázáraim megfe­lelő részének a kemence alsó részén való átvonulását biztosítja. Általában, valamely adott működési feltételnél, a (Dl) szívóvezetéken ki- 60 áramló, bizonyos gáztérfogat szolgáltatja a legjobb eredményeket. Az optimális tér­fogatnak mind növelése, mind csökkenése folytán a kemence bejárati végének szom szédságában, a mennyezet-hőmérsékletek 65 nagyobbak lesznek a fenékhőmérsékletek nél. Az optimálisnál nagyobb kiáramló gáztérfogat növeli a mennyezet-hőmérsék­leteket, hosszirányú huzat létesítésével vagy megengedésével. A kiáramló gáz- 70 mennyiségnek az optimális térfogat alá csökkentése folytán magas mennyezeti hő­mérsékleteket kapunk, mert az (F4) és (F5) elágazásokon át betáplált forró gázok egyrésze 'felfelé irányuló eredő mozgást 7 5 végez. Ha a (Dl) szívóvezetéken át annyi • gáz áramlik ki, amennyi a legkedvezőbb eredményt szolgáltatja, akkor a (C4) csap­pantyúknak az (F4) és (F5) elágazásokon át betáplált gázmennyiség növelése ill. 80 csökkentése céljából történő beállításakor, a kemencefenék-hőmérsékletek a kemence bejárati végének szomszédságában alacso­nyabbak, egyenlők, sőt esetleg magasab­bak lesznek, mint a megfelelő mennyezeti 8í hőmérsékletek. Az (F4) és (F5) elágazásokon át a ke­mencébe táplált gázok szabályozásával létesített vezérlőhatást megkönnyíti és hatásában növeli az a körülmény, hogy lényegében kiküszöböljük a kemence­levegő hosszirányú áramlását, azaz a hosszhuzatot és hogy a kemence menye­zeti és fenékhőmérséklete közötti különb­ségeket kiegyenlítjük azzal, hogy az elő- 95 hevítő szakasz szomszédos részében a (B1—B5) lángzókkal járulékos hőmennyi­séget vezetünk be, a gázokat a kemence­kamra alsó részéből az (FI, F2, F3) tolda­tokon át, az utóbb említett lángzók szom- 100 szédságában elszívatjuk és az (F4, F5) toldatokon, a kemencének a bejárati vég­hez közelebb fekvő részébe, valamint az (E, el és e2) szájcsöveken át a kemence­kamra. felső részébe visszavezetjük. A 105 gázok elvezetése a kemencekamrából az (FI, F2) és (F3) szívótoldatokon át törté­nik, miáltal a hosszirányú áramlás a ke­mence alsó részében, a kemence forró ré­szétől távolodó irányában növekszik, köz- H0 vetlenül növeli a hőelvonást a kemence alsó részében, az (FI, F2, F3) szívótolda­tok szomszédságában, valamint ez utób­biak ós a kemence forró része között, mely hatás fellépne, ha a (Bl—B5) láng- U5

Next

/
Thumbnails
Contents