119556. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence és eljárás működtetésére
kamrába, a kemence tetején, a kemencekamra hosszában megfelelően elosztott pontokban. Az (el) és (e2, e3) szájcsöveíken kiömlő gázmennyiséget a (C5) csap-5 paiit yú szabályozza. Az (F9) elágazás, mely a (Cl) csappantyú mögött a (D2) kíirtőveaetékbe torkol, (06) csappantyúval szabályozható. Ez utóbbit úgy állítjuk be, hogy megfelelő sztatikai nyomást 10 biztosítsunk a ventilátor szívóvezietékében és az (F4, F5, F6) és (F7) elágazásokban. Az árut kocsikon szállíthatjuk a kemenoekamrákba, pl. az 5. ábrán feltüntetett i(H) kemiencekocsikon. Az áru a (H2) 15 tér fölött fekvő (Hl) dobogón nyugszik. A keimencelégkör a (H2) téren a kocsi hosszához képest harántirányban áramlik át. Minden kocsi (H) tere oldalain és végiéi nyitva van és a (Hl) dobogó fö-20 lötti, tulajdonképpeni áruközökkel áttörések vagy nyílások útján közlekedik. Oly kemencében, melyben az ismertetett kocsikat használjuk, a (Bl—B7) és (bl, b2) stb. lángzókat ós az (F4, F5) elágazáso-25 kat célszerűen a kemencekamra mindkét oldalán rendezzük el, úgyhogy a (H2) iireg két oldalán van gőzbeáramlás, miközben a kocsi a kemencében lassan előrehalad. A meleg ventilátor (FI, F2, F3) 30 elágazásai ti, ugyancsak gyakorlati okokból, a kemence szembenfekvő oldalán is elrendezzük. Ez utóbbiak is a (H2) térszintjében torkolnak a kemencébe. A hideg (D) ventilátor (Dl) szívóveze-35 teke célszerűen központosán torkolik a ke inience k amr a alsó részéibe, e kamra bejárati végfalán át. Az (el, e2, e3) visszavezetőcsövek a kamra mennyezetét áttörik ' és ennek majdnem egész szélességében 40 torkolnak a kemencébe ós úgy vannak elrendezve, hogy a kemencekamra harántirányában elnyúló függélyes lap alakjában áraimoltatják a gázt a kemencébe. 45 A (Bl—B7, bl, b2) stb. lángzók, valamint az (FI—F5) toldatok és az (el, e2, e3) visszavezető csövek eloszlása a kemencekamra hosszában, szintúgy a lángzók és visszavezető csatlakozások száma, vala-50 mint a szabályozócsappantyuk beállítása tág határok között változhat a kezelt áru miinenrűségéhez, a kívánt áruhőmérsékleti viszonyokhoz és más működési feltételekihez képest. 55 Csupán példaképpen és a szemléltetés kedvéért utalunk a 2. ábra szerinti hőmérsékleti görbékre, melyek kívánatos hőmérsékleti viszonyokat szemléltetnek. A görbéket oly folytonos alagútkemencének üzemében kaptuk, amelyen eredetileg 60 hiányoztak a visszaáramoltató eszközök és melyet csak utólag láttunk el visszaáramoltató eszközökkel és az 1. ábra szerinti (Bl—B5) lángzókkal. A 2. ábrán az abszcisszák a kemlenee bejárati végétől 65 távolodó irányban miért távolságok (1 egység = 10 láb), az ordináták pedig Fahrenheit fokban kifejezett hőmérsékletek. A kemence eredetileg többlángzós, nyílttüzelésű Dressler-féle kemence volt, 70 mely az alább ismertetendő és a 3., 4. és 5. ábrákon szemléltetett ismérveket és berendezéseket felölelte. Az eredeti kemence megfelelt eredeti rendeltetésének, de amikor később felmierült annak sziik- 75 sége, hogy a kemence oly sajátos alakú, nagyméretű elíivegesített lapok hőkezelésére használtassék fel, amelyek a szárítás és oxidálódás tekintetében nagyobb nehézségeket támasztanak, miint a kemen- 80 cében eredetileg kezelt áru, nehéznek bizonyult annak az időtartamnak kellő meghosszabbítása, miely szükséges az árunak a 648—982 C° (= 1200—1800 F°) hőmérsékleti hatások között fekvő hőmérsékleten foganatosított égetéséhez. Gyakorlatilag lehetetlen volt megközelítőleg egyenletes hőmérséklet fenntartására a kemencekocsikon védőburkolatban tároló áru egész magasságában. Az áruhőmér 90 sékletek ekkor igen különböztek azoktól a kemtencehőmérsékletektől, melyek a kemencének a találmány szerinti átalakításánál felléptek. A 2. ábrában (TI) és (T2) a kocsikon 95 tároló áruhalmlazok tetején, illetve fenekén mórt áruhőmérsékleteket ábrázolnak, mely hőmérsékletek felléptek, miközben a halmaz a kemence bejárati végétől a kemencének az 1. ábra szerinti előhevítő 100 szakaszán átvonult. A görbéiktől kitűnik, hogy a fenék- és tetőhőmérsékletek közötti különbségek a kemence bejáratától mért bizonyos távolságban lényegtelenek és az 1. ábra szerinti szabályozás finomí- 105 fásával a két görbével ábrázolt hömérsékletkülönségek úgyszólván teljesen kiküszöbölhetők. A 3—5. ábrákon szemléltetett kemencének, eredeti szerkezetében, előhevítő sza- no kasza volt, amelyhez hosszirányban forró kemenceiszakasz csatlakozott a (B7) és (bl) lángzóik között. Az eredeti kemencénél a i(bl, 1>2) és (b3) lángzók a szabályozható, forró kemenccszakasK hevítőeszközei voltak; a (B6) és (B7) lángzók is 'meg