119527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tiszta timföld előállítására

agyag és a víz keveréke iszapként, szabályozott mennyiségben, pl. mérőkészüléken át kerül a (2) dobba. A savgőzök ekkor a (13) csőből, a dobba kissé benyúló 5 központos cső útján, közvetlenül a dobba áramlanak. Ez utóbbiban, a központos csövet bővebb, lyukgatott cső veszi körül, amely a dobhoz van erősítve és melyet Raschig-gyűrük vesznek körül. Ily mó-10 don a savgőzök jó eloszlása és abszorpciója biztosítva van. A (2) dobon az oldószer irányában átvonuló nyersanyag oldását alapos kavarással és magas hőmérséklettel segítjük 15 elő. A (2) dobot a (14) tartály zárja le, amelynek gőzkibocsájtó szerve a helytálló (15) csőből áll, amely toosótoronnyal vagy más, a rajzban fel nem tűntetett, a távozó gőzöket mosó berendezéssel kom-20 binálható. A kloridoldat és az oldhatatlan maradék a tartályokban gyűjthető, ahonnan az oldatot, a szilárd anyag leülepedése után, leszívjuk, vagy pedig a keveréket az (5) szűrőberendezésben meg-25 szűrjük. A tiszta oldat innen a (6) vákuumkészülékbe kerül, amelyben a (15) csőből betáplált gőzzel besűrítjük. A (6) készülék, amint az ábra mutatja, kettős besűrítő lehet. Az oldhatatlan rezidu-30 umot kimossuk, célszerűen a (6) vákuumkészülékbe az előbb előállított kloridoldat besűrítésére betáplált gőz kondenzátumával. A (6) elpárologtató készülékben kapott 35 sűrű kloridmasszát a (7) centrifugába vezetjük, amelyben az anyalúgot eltávolítjuk, majd a masszát kimossuk. A mosás hatása a legkedvezőbb, ha azt közvetlenül a centrifugában végezzük. Az anya-40 lúgot a (8) csövön át a (9) kemencébe szólítjuk, amelyben kénsavval együtt hevítjük; ekkor a sósavat visszanyerjük és a (10) csövön át a (2) dobba visszavezetjük. A centrifugába, a (11) csövön 45 át, mosóvizet táplálunk és a mosófolyadékot, a (12) csövön, a (6) vákuumos el párologtatóba vezetjük, míg a tiszta alumjniumklorid-kristályok a (3) kemencébe kerülnek, ahol termikus disszociációjuk 50 végbemegy. A készüléket csapokkal és ahol szükséges, tömítésekkel látjuk el, nehogy a gázok és gőzök kiszabaduljanak. A (3) kemencében keletkezett alumíniumhid-55 rátot oly szerkezettel ürítjük ki, amely meggátolja a légköri levegőnek a kemencébe jutását. Ahelyett, hogy a nyersanyag elbontására forgó (2) dobot használnánk, töltelékkel, illetve töltőtestekkel ellátott 60 tornyot is használhatunk, melybe a finoman porított nyersanyagnak és víznek keverékét, a sósavgőzökkel esyütt, felülről bevezetjük. A rajz nyomán ismertetett példában 65 az eljárás folytonos, de természetesen szakaszos is lehet. Célszerű, ha a nyersanyag az oldás közben a savhoz képest csekély fölöslegben van, illetve ha a kapott oldatot kissé lúgossá tesszük a be- 70 sűrítés közbeni hidrolízis ellensúlyozására. Savfölösleg esetében az oldó hatás kedvezőbb ugyan, de a távozó gőz aránytalanul nagy százalékarányban tartalmaz savgázokat. 75 Szabadalmi igényontok: 1. Eljárás tiszta timföld előállítására alumíniumtartalmú nyersanyagoknak savval történő elbontásával és a kapott alumíniumsónak oxiddá és sav- so gőzzé való termikus disszociálásával, azzal jellemezve, hogy a porított nyersanygot, célszerűen kalcinált állapotban vízzel keverjük és a disszociációnál kapott forró savgázokkal 85 kezeljük, amikor is gőzt kapunk, melyet visszanyerünk, valamint sóoldatot, főleg kovasavból álló oldhatatlan maradékot, amelyet az oldattól elválasztunk és mosunk, míg a kapott 90 oldatot a nyersanyag bomlásánál keletkező gőzzel besűrítjük, amíg kristályos alumíniumsót nem kapunk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a 95 savat és a vizet, a nyersanyaggal együtt, egyirányban tápláljuk be a reakciós edénybe, célszerűen úgy, hogy forgó dob egyik végén vezetjük be őket, míg sóoldatot, gőzt és oldha- 100 tatlan maradékot a dob másik végén elvezetünk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a besűrítést vákuumos 105 berendezésben, egy vagy több fázisban végezzük, az eljárás közben keletkező gőzzel. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett eljárás kiviteli módja, azzal 110 jellemezve, hogy az oldhatatlan maradék mosásánál keletkező mosóvizet és illetve vagy sóoldat besűrítésénél kapott kondenzvizet. használjuk a nyersanyag elbontásánál. 115 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében