119472. lajstromszámú szabadalom • Hordozható megvilágításmérő (luxmérő)

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119472. SZÁM. Vll/d. Vll/h. OSZTÁLY. — 11. 7175. ALAPSZÁM. Hordozható megvilágításmérő (luxmérő). Reich Ernő oki. gépészmérnök, villamossági gyári főmérnök, Budapest. • A bejelentés napja 1937. évi iebruár 23-ika. A találmány hordozható megvilágításmérő (luxmérő), melynél a fényelem, célszerűen a műszerház fedelében, úgy van elrendezve, hogy az a műszerházban 5 ágyazott tengelye körül üzemi állapotban a jelzőműszer skálájához képest 180°-kal, vagy 270°-kal van elforgatva, míg üzemen kívüli állapotban a skálára van ráforgatva. A találmány egyik kiviteli alakjá-10 nál a műszer a fényelemet csak üzemi helyzetben terheli villamosan, azaz a fényelem kapcsaira a műszer mérőrendszere csak üzemi helyzetében van rákapcsolva. 15 A találmány egy másik kiviteli alakjánál a fényelem áramérintkezői csúszóérintkezőkként vannak kialakítva és a tengely útján vezetik az áramot a műszer mérőrendszeréhez. 20 A találmány szerinti kiviteli alakok előnye, hogy helyszükségletük sokkal kisebb, mint az azonos teljesítményű eddig ismert megvilágításmérőké, továbbá, hogy fényelem üzemen kívüli 25 állapotban nemcsak az állandó fölösleges megvilágítástól van megvédve, hanem a mechanikai sérülésektől is. Előnye továbbá, hogy a fényelem érintkezői, melyeken át a fényelem árama üzemi 30 állapotban a műszer mérőrendszeréhez folyik, rejtetten vannak elrendezve, azaz mechanikai sérülésektől és elpiszkolódásoktól védve vannak. A találmányt részletesebben a csatolt 35 rajzok ábrái alapján magyarázzuk, melyek különböző példaképem kiviteli alakokat szemléltetnek. Az 1. ábra a műszert üzemi állapotban oldalnézetben mutatja be, még pedig annak olyan találmánybeli változatát, 40 amikor a fedélben elrendezett fényelem síkja a skálával 270°-os szöget zár be. A 2. ábra ugyanennek a kiviteli alaknak elölnézete, de a fényelemet tartalmazó fedél a jobb érthetőség céljából a skála 45 síkjába van beforgatva, tehát úgy, hogy a skála síkjának meghosszabbításaként van ábrázolva. A 3. ábra e műszer üzemenkivüli állapotában, oldalnézetben; a 50 4. ábra pedig ugyanez elölnézetben. Az (1) fényelem a (7) tengely körül elforgatható (2) fedélben van elrendezve. A műszer üzemi állapotában (2) fedél a műszer felső lapján lévő mélyedésbe van 55 beforgatva. (1. ábra) és az ekkor a (3) skála síkjával 270° szöget zár be. Az első ábrán szaggatottan tüntettük fel, hogy hogyan kell e fedelet üzemenkívüli állapotban a skálára ráforgatni. A fényelem 60 üzemi helyzetében a fedélben elrendezett (4) érintkezőpár a műszerházban elrendezett (5) érintkezőpárral érintkezik és ezáltal a fényelem áramát a mérőrendszerhez vezeti. Ha műszer nincsen üzem- 65 ben, a (2) fedelet a (3) műszerskálára forgatjuk rá, úgy amint azt a 3. és 4. ábrákon feltüntettük. Tehát üzemenkívíili állapotban a fényelem árama a (4) és (5) érintkezőknél megszakad, mert 70 a fedél a (6) műszer előlapjára, illetőleg (3) skálájára van ráforgatva. Ez elrendezés folytán a műszer háza lezárt, azaz üzemenkivüli állapotban közel kocka-