119468. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső beépített kondenzátorral

Megjelent lD.'iS. évi november lió 15-én. MAÖYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119468. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7200. ALAPSZÁM. Elektroncső beépített kondenzátorral. Lorenz Aktiengesellschaft, gyári cég- Berlin-Te mpelhof. A bejelentés napja 1936. évi október hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 24-ike. A találmány oly elektroncső, melyben a kondenzátor az elektródák egyikével van összekötve. A következőkben a talál­mányt példa alapján magyarázzuk. Az 5 1. ábra ismeretes elrendezés kapcsolási rajza. A 2. ábra a találmány szerinti példa­képeni kiviteli alak vázlatos metszete. Igen rövid hullámú elektromos rezgé-10 sek, az úgynevezett centiméteres- vagy deciméteres rezgések előállítására az 1. ábra szerinti kapcsolás ismeretes. Az elektroncső (A) anódja a (G) ráccsal, az (L) önindukciós vezeték révén van össze­lő kötve. A szükséges rezgőkörkapacitást maga a belső csőkapacitás szállítja. A rácsnak az égyenáramanódfeszültséggel szemben való blokkozására a (C) konden­zátor van beiktatva. A rácselőf eszült -20 séget az (R) ellenálláson át vezetik. Pon­tos vizsgálatok eredménye, hogy a hul­lámhossz megrövidítésére, valamint a hatásfokra nézve a (C) kondenzátor és a (G) rács közötti (Z) közbensődarabnak 25 hatása van, t. i. kitűnt az a követelmény, hogy ennek az önindukciós darabnak lehetőleg rövidnek kell lennie. E követelmény teljesítésére a talál­mány szerint a kondenzátor a cső vá-30 kuumában van beépítve. E módszer is­meretes az úgynevezett többszörös- csö­veknél, azaz oly elrendezéseknél, amelyek­nél több csőrendszer egyetlen egy beren­dezés alakjában van egyesítve. Azonban 35 a többszörös-csöveknél oly készülékekről van szó, melyeket a rádiószikrahullám­terjedelmen belül használnak azaz oly berendezésről, melynél a vezetékeknek bizonyos hosszuk lehet. A kérdéses ultra­rövidhullámterjedelem részére azonban a 40 cső szerkezetét meg kellett változtatni, mert ha a záró-kondenzátort a többszörös­csövek ismert módja szerint egyszerűen a csőbe beépítenők, akkor egyrészt azon rácsfeszültség, melyre nagyobb teljesít- 45 ménvű csöveknek szükségük van, nem volna alkalmazható, minthogy ekkor a rács szigetelve volna, másrészt kapcsolás­technikai okokból az (R) ellenállást a csőben kellene elhelyezni. Ez azonban 50 más okokból nem kívánatos. A találmány javaslata szerint, az elek­tródával, pl. a ráccsal, mely kondenzáto­ron át a külső nagyfrekvenciás körhöz csatlakozik, közvetlenül összekötött ki- 55 egészítővezeték van a csőből kivezetve. Ilyen javított cső szerkezetét a 2. ábra tünteti fel. A rajz szerint a (G) rács, pl. az ismeretes dróttekercsekből áll, melye­ket az (E, F) hosszhidak támasztják. A 60 (K) katód, pl. közvetett fűtésre van be­rendezve. Kisugárzó rétegéhez a (H) vezető csatlakozik, mely a rajz szerint a (D) kisütőedény faláig nyúlik. A kisütő­edény üvegből vagy más alkalmas szi- 65 getelőanyagból való. A kondenzátor há­rom köralakú (1, 2,3) lemezből áll, melyek között a (4) szigetelőanyag, pl. csillám van. A két külső (1, 3) lemezt az (N) vezető köti össze egymással. Az (E) híd 70 a (3) lemezzel össze van forrasztva, úgyhogy a (C) kondenzátor és a (G) rács közvetlenül van egymással össze­kötve. A találmány szerint a csőből két (Al, A2) vezeték, a (D) edény falán át, 75 kifelé van vezetve. Az (A2) vezeték a (2)

Next

/
Thumbnails
Contents