119458. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági gázégőberendezés

6. ábra végül a gyujtólángbiztosítónak, a 7. ábra pedig a lobbantócső egy részletének függélyes metszetét mutatja, meg-5 növelt léptékben. A gázt a fővezetékből a (29) beömlőtérbe vezetjük, ahonnan csak akkor áramolhat tovább, ha a (23) zárószelepet (24) üléséről ieemeitük. E szelep a (27b) 0 rúd útján a (28) bojtármembránnal van összekötve, amelynek alsó oldala állandóan a berendezésbe vezetett gáz nyomásának van kitéve. A (23) szelep gömbcsuklóval engedékenyen van a (27b) rúdra erősítve, 5 hogy helyes záróhelyzetébe ékelődés nélkül könnyen beállhasson. A (27b) rúd a (23) szelep alatt (25) gömbben végződő (27a) rúdban folytatódik. E gömb a (19) tolattyúval összefüggő (26) hüvelyben, 0 ugyancsak a záróhelyzetbe való könnyű beállás lehetővétételére lazán van vezetve. A (19) tolattyú vezetékben vezetett és (15) nyomógombban végződő (22) rúddal van összekötve. A (15) nyomó-5 gombot és a vele összekötött szerveket a (15a) rugó igyekszik alsó helyzetében tarta ni, míg a (19) tolattyú és a (23) szelep közötti (21) rugó arra való, hogy e részeket egymással rugalmasan kösse ) össze. A (19) tolattyú a (20) tolattyúüléssel működhetik együtt. A (31) gyujtócső és a (12) lobbantócső (14) gázhozzá; vezetése e (20) tolattyúülés és a (24) szelepülés közötti térből indulnak ki. A (31) , gyujtócsőbe állítható (39) nyomáscsökkentőszerv (fojtószelep) van beiktatva, a gyujtócsőnek a nyomáscsökkentőszerv utáni része pedig (30) vezeték útján a (28) membrán fölötti zárt térrel van összekötve. A (40) billenőrugókból álló billenőszerkezet a (28) membránnal kapcsolatos. Az égő (41) csappal zárható gázfuvókája, amely a (20) tolattyúülés alatti (18) télből kaphat gázt, a (2) levegőnyílásokkal ellátott (3) keverőcsőbe nyúlik. A keverőcső (4) égőpipában végződik, amelybe az (5) égőrózsát kivehetően úgy helyezzük, hegy közötte és az égőpipa között az égési gázkeverék számára tér maradjon szabadon. Az égő lángja az égőpipa és az égőrózsa felső peremei között léphet ki. Az égőpipa belső tere alul — a (10) nyílás és lyukasztott (11) cső útján — és felül — a (6) égőrózsafedő széle és az égőrózsa felső pereme közötti hézíg révén — összeköttetésben áll a külső levegővel. Ily módon az égőrózsa belsejében állandó levegőáramlás jön létre, amely az égést tápiáija és a vele 60 érintkező szerveket hűti. A (6) égőrózsafedél, a felülről esetleg rácsepegő víz, pl. kondenzvíz fefogására és levezetésére (7) vízgyüjtőméiyedéssel és ebből kiinduló (8) vízlevezetőcsővel van ellátva. 65 Az égőrózsa belsejében fcg'al heiyet továbbá a (31) gyujtócső végére alkalmazott gyujtólángbiztosító is (6. ábra). Ez a (31) gyujtócső folytatását képező (32) szelepház keresztmetszetét elzáró (35) 70 szelepet és e szelep (34) rúdjával összekötött, a (36) karra erősített hőérző (33) bimetailszalagot foglalja magában. E szalagot a találmány értelmében a szelepház végén lévő gáztömör (37) köpeny 75 veszi körül, amelynek csakis a (33) szalag áthatolási helyén van a szabadba vezető nyílása. E nyalás tehát egyúttal a gyujtóláng kilépési nyílása is. A bimetallt ennél az elrendezésnél igen előnyösen csakis 80 a gázlángiak a töve, azaz legkevésbé meleg és legkevésbé oxidáló része éri, és nincs szükségünk semmiféle tömítőszervre mint azoknál az ismert gyujtólángbiztosítóknál, amelyeknél az elzárószelep rúdját 85 a szabadba vezették ki. Ugyancsak az égőrózsa belsejébe, a gyujtóiámpa nyílása alá nyúlik a berendezés lobbantócsövének vége is. E lobbantócső másik vége a szabadban, a meg- 90 gyújtás helyén van. A lobbantócső fűrészfogalakúra benyomott (13) csőből és ezt körülvevő (12a) nyílásokkal áttört (12) palástból áll. A (13a) furatokat úgy alkalmazzuk a (13) cső fűrészfogaiba, hogy 95 abban az esetben, ha a (13) csőbe gázt vezetünk, a gáz e furatokból a lobbantás tovahaladási irányában ferdén felfelé áramoljon ki. A (13) csőbe, mint már említettük, a (14) csövön át vezetjük a 100 gázt. E cső szabad keresztmetszetét, megfelelő összetételű lobbantókeverék elérésére a (17) szabályozószervvel változtathatjuk. A (14) csövet egyébként amint az az 1. ábrán látható, a (22) rúd, 105 általában zárva tartja, és az áramlást az e rúdba alkalmazott tolattyúszerű (16) beesztergálás csakis a (15) nyomógomb felemelt helyzetében teszi lehetővé. Az előbbiekben ismertetett berendezés 110 kezelése és működése a következő: A zárt helyzetben lévő berendezés (29) beömlőterébe áramló gáznak a (28) bojtármembránra gyakorolt nyomása nem elegendő ahhoz, hogy a nehézségi erőt 115 legyőzve és a billenőrugókat nyugalmi