119427. lajstromszámú szabadalom • Többrácsos cső
2 11942 í. részeit szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. A külső (1) tekercs menetemelkedése háromszor akkora, mint a belső (2) tekercs menetemelkedése. A rajzból lát-5 ható, hogy az (1) tekercsnek elől fekvő része mindig fedésben van a (2) tekercsnek ugyancsak egy elől fekvő részével és ugyanúgy van fedésben az (1) tekercs mindegyik hátul fekvő része a (2) tekercs 10 egy-egy hátul fekvő részével. A fedésnek ezt a módját azonban csak akkor érjük el, ha a két közös tengelyű tekercs menetemelkedései közötti viszonyszám páratlan egész szám. Legkedvezőbbek a viszonyok 15 akkor, ha a két menetemelkedés úgy viszonylik egymáshoz, mint 1:3. A 2. ábra a természetesnél nagyobb léptékben ovális rácstekercseléssel készült elektródarendszer egy részének metszete. 20 A (K) katódán átfektetett sorokban vannak a vezérlőrácsot tartó (g'j) és az ernyőzőrácsot tartó (g2 ) támaszok. Az ernyőzőrács (2) tekercsének menetemelkedése e példában is háromszorosa az (1) aö vezérlőrács menetemelkedésének.Az ábrából látható, hogy kellő mértékű árnyékolást lehet ezzel az elrendezéssel elérni, mert az ernyőzőrács egy-egy elülső fél menete a vezérlőrács egy-egy elülső fél 30 menetével és az ernyőzőrácsnak az előbbihez csatlakozó hátsó fél menete a vezérlőrács következő menetének egy-egv hátsó fél menetével fedésben van. A leírt intézkedéssel kedvező hatások 35 érhetők el. így azonos feszültségi viszonyok mellett az ernyőzőrács terhelése az új megoldásnál csak a fele annak a terhelésnek, amelyet ez a rács felvesz, ha menetemelkedése a vezérlőrács menetemel-40 kedésével egyenlő. Ezenkívül az anódáram karakterisztikája lényegesen meredekebb, ami az anóda és az ernyőzőrács között lefolyó árammegoszlás szemelőtt tartása mellett világos. Még ha ugyanazokkal a 45 toleranciákkal dolgozunk is, mint az ismert csöveknél, úgy ezek az eltérések már nem érezhetők oly mértékben, mint eddig az ernyőzőrács kisebb menetszáma miatt. A tapasztalat szerint a viszonyok 50 javulása nagyobb annál az értéknél, amelv a menetemelkedések viszonyának növeléséből következnék. A 3. ábra oválisalakú rács vázlatos keresztmetszete. Ebben az ábrában a 55 rács tartóin lévő felfekvési pontok közötti távolságot, tehát azoknak a pontoknak a távolságát, amelyeknél a rácstekercselés szabadon hordó része a tartókra felfekvő részbe átmegy, (t) hivatkozási betűvel jelöltük. Az a két normális, t>o amely a rácstekercselésre annak a tartókkal való érintkezési pontjaiban emelhető, egymással a szöget zár be. Ha a rács meneteinek emelkedése 360°, akkor a rács meneteinek szabadon hordó részeire 65 eső emelkedés csak 2 . . f . A maradék-3b(Ju emelkedés a tekercselésnek a tartópálcákon fekvő részére esik. Itt jegyezzük meg, hogy a két egymásra következő rács legnagyobb átmérőit nem szükséges 70 ugyanabba a viszonyba hoznunk, mint amelyben egymáshoz a menetemelkedések állanak, mert annak a központi szögnek az alkalmas megválasztásával, amelyen belül a rácstekercs menetei a tartó 75 pálcákra fekszenek, az emelkedést tetszőlegesen oszthatjuk meg a tekercs szabadon hordó és felfekvő részei között. Az ernyőzőrács és a vezérlőrács között különösen kedvező fedés hozható létre, ha mindkét so a t rács esetére viszonv áll fenn. A rácsot tartó pálcák vastagságának és azok egymástóli távolságának megfelelő megválasztásával az a feltétel mindig kielégíthető. Ekkor az ernyőzőrács menetei a 85 vezérlőrács meneteivel párhuzamosan haladnak, amivel a' jó árnyékolás adva van. Megjegyezzük még, hogy a fent megadott és a menetemelkedések között fennálló viszony az egyes elektródák áthatásá- 90 nak megválasztásában továbbra is szabad kezet hagy, illetőleg az eddig fennálló lehetőségeket nem korlátozta, sőt az elektródák egymástóli távolságainak, a rácsdrótok méreteinek, stb. megváltoz- 95 tatásával pontosan ugyanazokat az áthatási viszonyokat érhetjük el, mint amelyek fennállanak akkor, ha az ernyőzőrácsnak és a vezérlőrácsnak egyenlő menetemelkedése van. 100 A fentiekben a találmányt ernyőzőrácsos cső esetére ismertettük. A csőben természetesen további rácsok is lehetnek, vagy pedig a találmány egy cső belsejében többszörösen alkalmazható, pl. ha 105 a csőnek két oly ernyőzőrácsa van, melyek mindegyike előtt vezérlőrács fekszik. Ekkor minden egyes ernyőzőrács menetemelkedését a megelőző vezérlőrács menetemelkedéséhez viszonyítva úgy vá- 110 lasztjuk meg, hogy ez a viszonyszám páratlan egész szám legyen. Vannak más esetek is, amelyekben
