119410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos és mágneses mennyiségek mérésére, illetőleg azok összehasonlítására

madik (6) cséve van, mellyel (7) egyenirányító és (8) mérőműszer párhuzamosan vannak kapcsolva. Az egyenirányító célszerűen mechanikus egyenirányító, pl. .5 rezgő nyelv, de az lehet tetszőleges más, kellő érzékenységgel szabályozható egyenirányítószerkezet, pl. rács vezérlésű kisütőcső is. Az egyenirányító vezérlőszerkezetét a vázlatban (9) csévével je-10 löltük. A (9) cséve áramkörét a (2) cséve áramköréből ágaztattuk le és hozzávezetésében ohmos (11) ellenállást, (12) induktivitást és (13) kapacitást úgy rendeztünk el, hogy a (9) cséve a (14) kap-15 csolóval ezek bármelyikével sorosan kapcsolható. A 4. és 5. ábrák a (2) és (3) csévéli különböző kiviteli alakjait mutatják. A 4. ábra szerinti kivitelnél a cséve úgy 20 van kiképezve, hogy több részből áll, melyek a 4. ábra baloldali fele szerint kapcsolhatók úgy, hogy az áram értelme azokban azonos, vagy az ábra jobboldali fele szerint úgy, hogy az áram értelme 25 a két részcsévében egymással ellentétes. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a csévének pl. utolsó (15) menete felváltva vagy a (16) menetekkel, vagy a (17) ellenállással kapcsolható sorba, mimellett a 30 (16) menetek ellenállása a (17) ellenállással egyenlő. Ezzel a (2) és (3) csévéket úgy képeztük ki, hogy azok hatásos menetszáma változtatható. A mérőberendezéssel a következő mó-35 don mérünk: A mérendő mennyiség áramkörét a (3) csévére, az ismert mennyiség áramkörét a (2) csévére kapcsoljuk. A két cséve a felvett példában egymással szembe van 40 kapcsolva, amint azt a vasmagba rajzolt nyilak jelzik. Az összehasonlítandó villamos mennyiségeket pl. áramokat, vagy feszültségeket először durva megközelítéssel kiegyenlítjük, úgy, hogy azok kö-45 zött mintegy 10% eltérés legyen. Ezt a kiegyenlítést a felvett példában a (4), illetőleg (5) szabályozó ellenállások, illetőleg a változtatható menetszámú (2, 3) csévék megfelelő beállításával végezzük. 50 Ha valamelyik cséve hatásos menetszámát változtatjuk, úgy ügyelnünk kell arra, hogy a beiktatva maradt tekercsrész két végpontja között a menetszám változtatásával az ellenállás ne változ-55 zék. Evégből vagy az összes menetek bekapcsolt állapota mellett azok egy részét a 4. ábra kapcsán leírt módon a cséve többi részével szembe kapcsoljuk, vagy az 5. ábra kapcsán leírt módon bizonyos számú hatásos menet lekapcsolása 60 mellett a lekapcsolt cséverésszel azonos ohmos ellenállást iktatunk be. A két fogás együttesen is alkalmazható. A durva kiegyenlítés után fennmaradt különbözettel arányos az a fluxus, amely 65 a (6) csévében feszültséget indukál. Ez a fluxus a két (2) és (3) csévével keltett fluxus mértani összege, tehát azok eredője, mely a (6) csévében feszültséget indukál. Ennek az indukált feszültség- 70 nek az összetevői arányosak az eredő fluxus összetevőivel, úgyhogy e feszültség összetevőinek méréséve] az eredő fluxus összetevőit mérhetjük. Az eredő fluxussal a (6) csévében ger- 75 jesztett feszültség összetevőit egyetlen egyenirányítóval választjuk ki, melyet evégből a felvett példakénti kivitelben vezérelünk. Ha az (1) vasmagban létesített fluxust, illetőleg fluxusokat (a mé- 80 rendő fluxus kivételével), a fent említett szabályozható impedanciákból meghatározzuk és ezt, illetőleg ezeket az így meghatározott fluxusokat vektoriálisan összeadj uk egymással és a (8) műszerrel meg- 85 mért eredő fluxussal, akkor megkapjuk a keresett fluxus nagyságát és fázisszögét. Mivel a vasmagban fellépő minden fluxus arányos az azt gerjesztő amper- 90 menetekkel, ezek viszont az árammal, a fluxust gerjesztő áramok meghatározhatók. A gyakorlati kivitelben, pl. áram-, vagy feszültségváltók hibájának mérésekor 95 célszerű, ha az egyenáramú mérőműszert nem abszolút értékben, hanem valamely fő fluxusra vonatkoztatott, százalékban skálázzuk, amikor a műszer kitérései azt mutatják, hogy az eredő fluxus a fő- 100 fluxusnak hány százaléka. Ha pl. a főfluxus az alapértéknek 0.9-szerese, akkor a műszer mutatta értéket 0.9-ccl osztva megkapjuk a helyes százalékot. A 2. ábra kapcsán a váltakozó áramú 105 (19) körbe iktatott (20) áramváltó hitelesítésénél végzendő mérést magyarázzuk. A (21) vasmagon ismét három (22, 23) és (28) tekercs van. A (23) tekercsben az áramváltó primer, a (22) tekercs- 110 ben az áramváltó szekunder oldali áramának leágazását vezettük át. Mindkét (22) és (23) tekerccsel sorosan a durva beállításra alkalmas (24) és (25) szabályozható ellenállásokat kap- 115 csoltunk. Ezekkel az ellenállásokkal pár-