119396. lajstromszámú szabadalom • Szárító, illetve hűtőberendezés szemes és darabos anyagokhoz (pl. kristálycukorhoz)

MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119396. SZÁM. X/a. (IV/d.) OSZTÁLY — S. 17122. ALAPSZÁM. Szárító, illetve hűtőberendezés szemes és darabos anyagokhoz (pl. kristálycukorhoz) sojmosi Solymossy Aladár cukorgyári műszaki igazgató, Alpullu (Törökország). A bejelentés napja 1937. évi november hó 4-ike. Miután az ií. n. közvetett rendszerű szárítóberendezések üzeme nagy fűtőanyagfogyasztással járt, különösen szemes és darabos termékek szárításához 5 mindinkább a közvetlen rendszerű, vagyis olyan szárítóberendezésekre tértek át, melyeknél a szárító közeg (pl. levegő, vagy levegővel kevert égéstermékek) a szárítandó anyagot közvetlenül éri. A talál-10 mány a, közvetlen rendszerű szárítóberendezések csoportjába tartozik. Az alábbiakban a találmányt kristálycukor szárítá sával és hűtésével kapcsolatban ismertetjük, megjegyzendő azonban, hogy a ta-15 lálmány más szemes és darabos (főleg kiis és közepes d a r ab na g y ságú) termékek, pl. gabonaneműek szárítására, illetve hűtésére is egyaránt előnyösen alkalmazható. Ugyanez a találmánybeli berende-20 zés, továbbá akár csupán szárításra, akár meleg; állapotban lévő termékek, vagy termények hűtésére, akár pedig (pl. éppen kristálycukor esetén) az anyag szárítására és hűtésére használható. 25 Az eddigi közvetlen rendszerű szárító berendezések egyik csoportjánál a szári tandó anyag, melyet pl. csatornákban vagy kamrákban lemezekre, serpenyőkre vagy cserényekre rétegezve helyeitek el, 30 a szárítás tartama alatt nyugvó állapot ban maradt, a berendezések másik csoportjánál ellenben az anyagot külön szerkezetekkel mozgásban tartották (forgatták, szórták stb.). A szárítás, illetve hűtés 35 meglehetősen nagyfokú gyakorlati követelményeinek az eddigi berendezések egyik csoportja sem tudott kellőképpen megfelelni. Az elsősorban említett csoportnál ugyanis az anyag jórészt csak felületes szárítást kapott, vagyis az 40 anyag egyes rétegei egyenlőtlenül száradtak (az alsók kevésibé), miiért is az anyagot időnként át kellett lapátolni, ami üzemi hátrányokat jelentett, különösen pedig munkaköltségtöbbletet okozott. 45 A berendezések másik csoportjánál pedig a mozgó szerkezetek nagy befektetési költséget és nagy energia-, illetve üzemanya g fo gyasztást okoztak ós bár a mozgó berendezések a felületes szárítás elkerülé- 50 sét célozták, a mozgó berendezések egyes fajtáinál a szárítás, illetve hűtés az anyag mozgatása ellenére sem volt eléggé hatékony, végül pedig a berendezés működése a szárítandó anyag zuzódíásával, 55 deformálásával és a szárítandó anyagban való veszteséggel is járt, mert a szárítóközeg (áramló levegő) a szárítandó anyag finomabb részecskéit magával ragadta. Végül valamennyi eddigi berendezésnek 60 az a közös hátránya volt, hogy a szárítás, illetve hűtés hosszadalmas volt és a berendezésnek nagy volt a helyszükséglete. A találmány azzal a sajátos előnnyel rendelíkeziik, hogy az; összes ily hátrányok 65 kiküszöbölését teszi lehetővé annak ellenére, hogy a szárítandó, illetve hűtendő anyagot külön, mesterségesen mozgatni nem kell. Ezt elsősorban úgy érjük el, hogy az anyagot, miköziben csupán saját 70 súlyánál fogva (az alább leírt módon egyenletesen) halad lefelé, nagy mérték-