119332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátorok előállítására vegyi reakciókhoz, amelyekben a szén oxidjai vesznek részt
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119332. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — 2i. 3227. ALAPSZÁM. Eljárás katalizátorok előállítására vegyi reakciókhoz, amelyekben a szén oxidjai vesznek részt. Natta Giulio mérnök, Milano. A bejelentés napja 1937. évi junius hó 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1936. évi június hó 10-ike. Ismeretes, hogy a cinkoxid alkalmas katalizátor oly reakciók számára, amelyekben a szénmonoxid és a széndioxid vesz részt és amelyeknél oly messzemenő 5 reakciókat, amelyek elemi szén vagy metán képződéséhez vezetnek, el akarunk kerülni. A cinkoxid tényleg egyik főalkatrésze ama számos katalizátornak, amelyekről ismeretes, hogy a következő !0 reakciókat elősegítik: CO+2 H2 = CH3 OH C02 +3 H2 = CH, OH+H.O C0+H2 0 = C02 +H2 Ismeretes azonban az is, hogy az is-15 mert eljárásokkal készült cinkoxid, valamint a kereskedelmi cinkoxid is gyakorlatilag alkalmatlan oly reakciók kivitelére, mint a hidrogénnek és a metanolnak ipari mértékben való előállítása, 20 minthogy katalízises aktivitása az átáramlási időhöz mérten gyorsan csökken. A kívánt reakcióra vonatkozó katalízises aktivitás csökkentésével többnyire együtt)ár aránylag nagyobb, a ká-25 ros szekunderreakciót elősegítő hajlamosság. Nagyobb és tartósabb aktivitás elérhető némelykor aktivátorok (többnyire más fémoxidok) adagolásával, amelyek SO azonban gyakran tisztán csak védőhatást gyakorolnak a cinkoxidra, minthogy a katalízis szempontjából önmagukban inert vagy a szándékolt reakció számára káros anyagokat alkotnak és gyakran a 35 szekunderreakciókat is elősegítik (nagyobb molekulasúlyú szerves termékek képződését a metanolszintézisné], metán képződését szénmonoxid szintézisénél vagy nyomás alatti konverziójánál hidrogénné). 40 így tehát eddig még nem voltak csak cinkoxidból álló, tartós aktivitású katalizátorok ismeretesek. Kivételt képez a Smithsonit cinkoxidja; itt azonban oly természetes termékről van szó, amelynek 45 tiszta állapotban való eltartása nem könnyű dolog és nem állítható elő mesterséges termékként a semleges karbonátnak tömör és kristályos alakjában. A mesterséges cinkoxid összes vállfajai 50 oly katalízises aktivitással bírnak, amely idővel gyorsan csökken és azonkívül nem rendelkeznek oly mechanikai ellenállóképességgel, mint amely iparilag használandó katalizátorokra nézve kívánatos. 65 Azt találtuk már most, hogy szerves cinksóknak alacsony hőfokon (200-350 C°) való kalcinálásával, amely cinksók bomlási hőfoka az olvasztási hőfok felett van, oly termékeket kapunk, amelyek nem- 60 csak fokozott, hanem tartósabb aktivitásúak is, így pl. a cinkacetát (amelynek olvadási hőfoka 240 C°) mintegy 280 — 3C0 C°-on bomlik és kitűnő katalizátort szolgáltat. A katalizátor, amely a kalci- 65 nálás után lényegileg cinkoxidból áll, szilárd, összefüggő alakban képződik és feldarabolás után szemcsés, likacsos struktúrájú és kedvező mechanikai tulajdonságai vannak. Ez a különös struk- 70 túra annak a ténynek köszönhető, hogy a cinkoxid olvasztott anyagból képződik, mivelhogy az acetát olvadási hőfoka 240° alatt van, ez okból fogva lika-
