119330. lajstromszámú szabadalom • Vízhatlan, légátbocsátó szövet

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MA6YAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119330. SZÁM. XIY/e. OSZTÁLY. — L. 7058. ALAPSZÁM. Vízhatlan, légátbocsátó szövet. Ledofsky Béla kereskedő és Grabec József gyáros, Pozsony. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi március hó 19-ike. Textilszöveteket úgy teszünk vízhat­lanná, hogy, vagy a szövetszerkezetet vízálló anyaggal telítjük (impregnáljuk), vagy pedig úgy, hogy a szövetnek Ieg-5 alább egyik oldalát műanyagréteggel von­juk be. Az ilyen módon kezelt szövetek azon­ban nemcsak a vizet, hanem a levegőt sem bocsátják át. Az olyan ruhadarabok 10 hordozása, amelyek a test kigőzölgését megakadályozzák — különösen meleg és párás légkörben —, igen kellemetlen és ártalmas. Ezért különféle javaslatot tet­tek már e hátrány megszüntetésére. Így 15 pl. javasolták már azt, hogy a szövetet valamely, a légátbocsátást nem gátló­vízhatlan anyaggal, pl. zsirsavas tim­földdel impregnáljuk; valamint azt is, hogy a szigetelő műanyagrétegben léte-20 sítsünk mechanikai úton nagyobb szel­lőztető nyílásokat. E javaslatok szerinti szövetek egyike sem vezetett célra, mi­vel a vízelterelő, felületi impregnálás a használatban csak rövid behatásnak (át-25 nedvesedésnek) tud ellentállni, erősebb megázás esetén azonban a szövetnek, természetes lyukacsossága vízfelvevőleg hat. A találmány szerinti eljárással készült 30 termék előnyösen sértetlen textilfonalak­ból, sűrűen szövött textilszövetpályából áll, amely legalább egyik oldalán pl. kaucsukból, klórkaucsukból vagy mes­terséges úton előállított kaucsukból való 35 anyagréteggel van összekötve, amely utóbbiban a rétegnek rácsszerű külsőt adó, sajtolással alakított, számtalan ki­vágás van és e kivágások vagy lyukak belvilága olyan kicsi, hogy a hajszál­csövesség ismert jelensége érvényesül. 40 Kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a külső textilszövet a hulló esőcseppnek kinetikai energiáját felveszi és a folya­dék a hajszálcsöves felszívódás követ­keztében a hajszálcsöveknek a szövet 45 felé eső, szűk részébe húzódik és itt csepp alakjában megmarad, mivel a lyukaknak további táguló része, elegendő hajszál­csövesség hiányában, a folyadékot nem vezeti tovább. Ez abban az esetben kö- 50 vetkezik be, amikor a hajszálcsövek kép­zésére olyan műszövetet használunk, a mely vízzel szemben nyirkosítólag hat. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti szövet példaképeni kiviteli alak- 55 ját nagyobb léptékben keresztmetszet­ben vázlatosan tünteti fel. E pgldában a textilszövet (a)-val, a kaucsukréteg (b)­vel, a hajszálcsöveknek hengeres része (c)-vel és azoknak kúposán táguló része 60 (d)-vel van jelölve. A találmány szerinti terméket azon­ban előnyösen olyan műszövetből is elő­állíthatjuk, amelynek meg nem nedve­sedő, vagy a vizet elterelő felületi rétege 65 van. Ez esetben a vízzel szemben kapil­láris depresszió lép fel, úgyhogy a víz csak nyomással szorítható a hajszálcsö­vekbe, de megfelelő méretezés mellett, azokba gyakorlati értelemben véve egy- 70 általában nem lép be. A fentiekben leírt, kúposán bővülő hajszálcsövek helyett bizonyos esetekben hengeres, illetve szű­külő hajszálcsöveket is alkalmazhatunk. Ilyen kiviteli alakot tüirtet fel a 2. ábra 75 keresztmetszetben, nagyobb léptékben.

Next

/
Thumbnails
Contents