119317. lajstromszámú szabadalom • Keretantenna

Megjelent 1938. évi november hó 52-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119317. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 0026. ALAPSZÁM. Keretantenna. Telefunken Gesellschaft l'ür drahtlose Telegrapliie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 9-ike. A találmány oly keretantenna, melynek kicsiny, vagy csak igen gyenge antenna-1 effektusa van. Ismeretes, hogy keretantennák irány*-5 diagrammjai a számított értéknek csak akkor felelnek meg, ha sikerül a keret antennaeffektusát kiküszöbölni. E célra különféle eszközök ismeretesek. így a keret és a bemenőkör szimmetrikusan épít-10 hetők fel. Ekkor a keretet villamosan erl nyőzhetjük, a keret hozzávezietéseit difV ferenciál kondenzátorokon át földelhetjük, végül az artennaeffektust segédantennával kompenzálhatjuk. Mindezek dacára az 15 antennaeffektus elég erős mértékben jelentkezik és azt rendszerint a legutóbb megadott eszközzel nevezetesen segédantennával kompenzálják. A szükséges segédantennának meghatározott effektív 20 minimális nagyságúnak kell lennie, hogy kellő mértékben hatásos legyen. Sok esetben azonban nagyméretű segédantenna alkalmazása zavaró körülmény. Ezért kívánatos oly keretantenna szerkesztése, mely* 25 nek lehetőleg kicsiny antermaeff ektusa van. Ismert kivitelű keretek antennaeífektufsát lényegében a két keretfélnek a földdel, illetőleg a tokkal szembeni kapaeitív aszlszimmetriája okozza, valamint a keretj-30 hozzávezetések, amelyek rendszerint földidei szemben asszimmetrikus körrel várnaiak csatolva. A találmány értelmében oly keretet használunk, melynek egyáltalán nincsenek köz-85 vetlen hozzávezetései, hanem, amely egy vagy több önmagában zárt menetből viain. Ezt a keretet a vevőkészülékkel az 1. ábra szerinti módon, az (a) keretmenetet gyűrűalakban körülvevő (b) cséve útján kötjük össze. Alkalmazhatunk azonban két szimí- 40 metrikusan elrendezett (c) és (d) csévét is, úgy, amint ezt a 2. ábra mutatja. A gyűrűs cséve, illetőleg gyűrűs csévék szta)tikus ernyőzésével és az ernyőzésnek a földdel, illetőleg a tokkal való ö&szeköitése útján az antennaeffektus igen kis ér- 45 lékre csökkenthető. Az antennaeffektus további csökkeaitélsét azzal érjük el, hogy a keretantennát a földdel, illetőleg a tokkal szimmetrikusan kötjük össze. Ez esetben a keretmenet földelési pontja a (c) és (d) csévékhez, illeitőleg az (e) csévéhez (3. ábra) szimmetr^ kus elrendezésű. A 3. ábrábjan feltüntetett megoldásnál (R) a keret és (W) az (e) gyűrűseséve tekercselése. Az (E) földelést úgy kapcsoltuk, hogy a keret menete az 55 (e) gyűrűs csévéhez szimmetrikusan van>nak földelve. A gyűrűs csévék clészerűen oly hangolt körben vannak, mely egy cső rácsára hat. Ezt a kapcsolást a 2. ábra mutatja. Ha a 5Q keret és a rácskör között a lehetőség szerint szoros csatolást kívánunk létesíteni, akkor a gyűrűs cséve (K) magja vasból, vagy veszteségszegény, vasat tartalmazó anyagból készül. Két egyforma gyűrűs cséve alkalmazása esetén, amelyek a keret földelési pontj áltól kétoldalt vannak elrendezve, a keretiszerkezet felépítése szimmetrikus. Ha az egyik gyűrűs cséve csatlakozásának polaritását felcseréljük, akkor antennaeffektus- 70 tói mentes keret esetéről kereteffektusmen-