119301. lajstromszámú szabadalom • Impedanciaegyeztető végszerkezet dielektromos vezetékekhez

különböző jellegű hullám közül az egyi­ket (a részarányos mágneses hullámot) a (83, 84) csőágak és ezek (85) ellenál­jóöalkatelieme nyeli el. A (Sö> és (84) 5 csőágak 1.0 átmérője azonban túl kicsi ahhoz, hogy azokba más jellegű hullámok beléphessenek és így ezek jobb irányban továbbhaladnak. A (83') és (84') henge rek átmérőjének méret száma 1.3 és e 10 hengerek a részarányos villamos hullá­mokat ugyanolyan módon veszik fel, amint azt a (83, 84) hengerekre vonatko­zólag részaránytalan mágneses hullámok­kal kapcsolatban ismertettük. Ily módon 15 csak a részarányos mágneses hullámok és a részaránytalan villamos hullámok ha­ladnak tova jobbra, mire az (55) dugaty­tyúról visszaverődnek és azok energiáját az (53) ellemállásakateletmí nyeli el. 20 Bizonyos jellegű és bizonyos frekven­ciájú hullámok számára a vezetéknek kri­tikus átmérője van, úgy hogy ha a ve­zetéknek átmérője ennél kisebb, hullá­mok nem vihetők át és ha az átmérő na 25 gyobb, az átvitel akadálytalan. Ha a 32. ábrában balról beérkező hullámok jellegi azonos, de frekvenicájuk különböző, akkor a legnagyobb frekvenciájú hullámok energiáját a (83) és (84) csőágakból álló 30 rendszer könnyen nyeli el, de a közbenső és kisebb frekvenciájú hullámok tovább­haladnak jobbra. Ebben az esetben nem szükséges, hogy az átmérőknek az előzők­ben említett viszonylagos méretei legye-35 nek, hanem azok nagyság-rendjének foka olyan lehet, amint az a frekvenciák szempontjából szükséges. A (83) és (84) csőágak átmérője elég kicsiny, úgy hogy a közbenső és kisebb frekvenciájú hul-40 lámok nem léphetnek be azokba. Ezután a közbenső frekvenciájú hullámokat a (83') és (84') csőágakból álló rendszer nyeli el és csak a legkisebb frekvenciájú hul­lámok haladnak tovább jobbra, mire azok 45 az (55) dugattyúról visszaverődnek és energiájukat az (53) ellenállásalkatelem nyeli el. A találmány szerint az ellenállásalkat­elemek egyik kiviteli alakjukban hővilla-50 mos elemek vagy felületi alkatelemek, amelyekhez mellékáramkör gyanánt jel­zési áramkör csatlakozik. A 33. ábrában feltüntetett szerkezettel részarányos villa­mos és részarányos mágneses hullámok 55 külön-külön vehetők. E két különböző jel­legű, egymásra rétegezett hullám az (54) vezetéken át vehető, amelynek (91) vége zárt ós amely az egyik oldalon a (92) köz­pontos huzalok rácsán át a (94) kamrába nyílik, míg a másik oldalon a (93) sugár- 6(J iráinyú huzalok rácsán át a (95) kamrával áll összeköttetésben. A részarányos villa­mus hullámok a (92) rácson át a (94) kam­rába jutnak, de a részarányos mágneses hullámok nem léphetnek abba. Viszont 65 csak a részarányos mágneses hullámok juthatnak a (95) kamrába. Mindenik kam­rában több, sugárirányban egymással összekötött (96) kristálydetektor van, ame­lyek a (94) kamrában a részarányos villa- 70 mos hullámokat és a kerületi iráinyban egymással 'összekötött (99) kristálydetek­torok a részarányos mágneses hullámokat veszik. A (97) fojtó tekercs (98) jelző ké­szüléket a, nagyfrekvenciákkal szemben 75 elzárja, de az egyenirányított jeláramokat átbocsátja. A (99) detektorok (200) áram­köréből az egyenirányított jeláramok a (201) jelző készülékhez jutnak. A (202) dugattyúkkal mindenik kamra a hozzátar- 80 tozó kristálydetektorok csoportja szerint hangolható. Ily kristálydetektoresoport az előzőkben ismertetett energiaelnyelő el­lenállásalkatelemnek felel meg. Szabadalmi igények: 85 1. Dielektromos vezetékhez való végszer­keaet, amelynek jellemzője visszaverő­dési alkatelem és ezzel összeköttetésben levő energiaelnyelő vagy energiakeltő szerkezet, melynek viszonylagos elren- 90 de&ése folytán kívánt impedancia-egye­zés vagy impedancia-átalakítás érhető el. 2. Az 1. igénypont szerinti végszerkezet kiviteli alakja, amelynek jellemzője, 95 hogy a visszaverődési alkatelem része a dielektromos vezetékben elcsúsztat­ható dugattyú, amellyel a visszaverő­dési alkatelem és az energiaelnyelő al­katelem között levő távolság a vett hul- 100 lám vagy hullámok lényegileg teljes elenyeletése végett beállítható. 3. A 2. igénypont szerinti végszerkezet ki­viteli alakja, amelynek jellemzője, hogy az energiaelnyelő alkatelem ellenállás- 105 alkatelem, amely a vezetékben vett hul­lámok villamos erővonalainak irányú­ban fekszíE. 4. A 2. igénypont szerinti végszerkezet ki­viteli alakja, amelynek jellemzője, hogy 110 az energiaelnyelő alkatelem ellenállás­hártya, amely a vezetékhez haránt fekvő síkban fekszik. 5. A 2. igénypont szerinti végszerkezot kiviteli alakja részarányos villamos 115 •

Next

/
Thumbnails
Contents