119297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozaészterek tökéletesítésére

1192 U 7.

mérjcil emlílbeljük: [i -dietil-amino-eti]- x melakrilál, !i -cli m e Li 1 a in i no-eti 1 - x -melakrilát, íí-piperidil-N-elil-a-melakrilát, [i -dicikloliexil-amino-elil-y. -melakrilál, p -di-n-buti- 5 laminoe li i -in c l akri Iái. 2-am inocikl ohcxi 1 -mclakrilál, trielanoianiino-monomelakrilál, 2-(dielilamino -ciklohexil-metakrilát, 1 - (¡ímelakrililoxielil -piperidin, 4-(|3-melakrililoxietil ,-morfolin. Ezeket a polimerekéi 10 a megfelelő monomerek polimerizálásával készíthetjük. vagy pedig úgy. hogy felhasználjuk a monomereknek azl a tulajdonságát, hogy hígítóit savakkal polimerizálható sokai alkotnak. E célra a monom ér vegy ii 1 e le 1 15 legalább stöcbiomelriai mennyiségben alkalmazón. higíloll savban egyszerűen feloldjuk és az oldatol katalizátorral, mini pl. benzoilperoxiddal. a kívánt polimerizálási hőfokra hevítjük. Alkalmazhatunk továbbá 20 két különböző monomér keverékének kondenzálásával kapotl inlerpoliméreket is.

A polimér amincknek a cellulózaészterekbe való találmány szerinti bekebelezését bármikor és bármilyen kívánt módon, pél- 25 dául az észterek készítése folyamán végezhetjük. vagy azokat a képlékeny alakítandó vagy fonómasszába vihetjük be. vagy pedig c bekebelezést a kész tárgyaknak a szóbanforgó vegvületek oldalaival való ke- 30 zelése utján foganatosíthatjuk.

A polimér aminek előállítása nem tartozik a találmány keretébe. Egyszerű közlésképpen azonban a következő előállítási módokat említjük:

35 A dezacelilezelt kitint úgy készíthetjük, hogy a kitint alkáliával páUaszljuk (digeráljuk), a bomlást nagyjában meggátló feltételek mellett. A kitin dezacelileződésének mértéke a marólúg töménységéiül, a 40 kezelés hőmérsékletétől és tartamától. a részecskék nagyságától és a kitin előzetes kezelésétől függ. E különböző befolyásokra vonatkozó részletesebb adatok a 796.906. sz. francia szabadalom leírásában lalálha- 45 lók. A nyers kitiiil rákfélék páncélját pl. 10 o-os nálriumkarbonállal forralva végzett és 5°/o-os sósavval közönséges hőmérsékleten végzetL váltakozó kezeléssel tisztítjuk. amíg a páncélok megszabadulnak 50 a mészsóklól és a hozzájuk tapadó proteintől. Az így kapott liszla kitint azután 1 óra hosszal, kb. 110 C°-on, marószódával pállasztjuk. oly feltélelek mellett, amelyek az oxidációi gyakorlatilag kizárják. 55 Az így kapott dezacetilezett kitin vizes ecelsavoldatban oldható, pl. 161 g dezaceljlezell kitin 18 g ecetsavban, amelyet a kívánt viszkozitás létrehozásához szükséges mennyiségű vízzel hígítottunk fel. Ez az oldat összefüggő hártyáival alkothat.

Ami a második helyen említett típusú 60 polimér aminekel illeti* a p-dielilaminoetila-mélakriláL polimérjél. pl. a következő módon állíthatjuk elő: 1 mól 117 g) ¡ídielilaminoelanolt és 4 mól (400 g metilmelakrilátol 30 g p-feniléndiamint larlal- 65 mazó 300 g vízmentes benzolban oldunk és olaj fürdőn 48 mm nyomás alatt hevítünk, a készüléket pedig visszafolyással dolgozó rektifikáló oszloppal látjuk el. A művelelel addig folytatjuk, amíg a reakció- 70 anyagokban jelenlévő minden nedvessé« eltávozott. A fl-dieLilamino-etil-melakrilálol az 5 mm vákiiniban 85+5 C°-on lepárlódó frakció felfogásával különítjük el. Hidegvízben nyolcszor gondosan mosunk, 75 hogy a p-l'eniléH-diamin nyomaiL eltávolílsuk. Vízmentes magnéziumszulfállal szárítunk.

Ezután az anyagot szűrjük, a szárítóközeget éterben mossuk és ezl az éteri a tér- 80 mék maradékával egyesítjük. Az étert csökkentett nyomáson, nitrogénatmoszférában desztilláljuk. A monomér észter a desztillálóedényben marad és majdnem színtelen folyadékot alkot, amely önként 85 polimerizálódik gyengén ámbraszínű polimérből álló kemény és átlelsző masszává.

E polimér, ha közönséges, sőt ennél alacsonyabb hőmérsékleten állni hagyjuk, vízben és a használatos szerves oxigén tar- 90 lalmú oldószerekben oldhatatlanná válik, acelonban azonban oldható marad.

Hasonló módon készíthetjük a B-dimelilamino-elil-x-melakrilálot. ezen észter polimérjének oldhatósági tulajdonságai azon- 95 bán kissé eltérnek az elilszármazék ilyen tulajdonságaitól.

A cellulózaészlerbe bekebelezett polimér amin mennyisége az elérni kívánt céltól és a bekebelezés módjától függően változ- 100 hátik. Ha a polimér amint cellulózaészler kolloidos oldalához adagoljuk, az emlílelt észter súlyára vonatkoztatva 30°/o-ol vagy még többet adagolhatunk. Általában azonban előnyös, ha — a szükséghez képest — 105 2-től 20°o-ig terjedő arányoknál maradunk, mivel, bár a polimér amin koncentrációjának fokozása megjavítja a termék festési tulajdonságait, előfordulhat, hogy mechanikai tulajdonságait bizonyos mértékben 110 rontja. Abban az esetben, ha a polimér amint ilymódon kolloidos oldalhoz adagoljuk, érdekünkben állhal e polimér sóját a cellulózaészlerbe való bekebelezése előtt létrehozni. Ezl kis mennyiségű ecetsavnak, 115 lejsavnak. borostyán kősavnak, levulinsav-