119277. lajstromszámú szabadalom • Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119277. SZÁM. VIl/Cl. OSZTÁLY. — Jb\ 4891. ALAPSZAM. Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére. Allgemeiue Blcktricitílts Gescllscliíift cég’, Berlin. A bejelentes napja 1935. évi október hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 25-ike. Az újabb fényíves áramirányítóknál a fényívek (főfény ívek) megindítására az elektródák közé időszakosan segédfény­­ívet fuvatnak. Ily módon a régebbi áí- 5 litőgyujtásnál lénygesen jobb gyújtás ér­hető el. A gyakorlati üzemben azonban néha még ezek az újabb fényíves áram­­ii'ányítók is kihagynak. E hátrányt a találmány szerint úgy ke- 10 rüljük el, hogy a segédfényív talppontjai­nak legalább egyikét a főfényív elektróda­­részei]! és ama övék közelében hozzuk létre, melyeken a megindítandó főfényív talppontjai egyikének kell lennie. Ezzel 15 azt érjük el, hogy a segédfényív-talppon­­tok közül legalább az egyiknek nem kell a főfényív megindításánál az egyik elek­tródarészről a másikra átugrania. Már pedig a segédfényív talppontoknak épen 20 ez az egyik elektródarészről a másikra való átugrása oka gyakran az üzemben fellépő kihagyásoknak, amelyeket fentebb említettünk. A mellékelt rajzon a találmány több 25 példaképem foganatosítás! alakja látható. Az 3. ábra oly fényíves áramirányítót mutat, amelynél mindegyik (1) illetőleg (2) elektróda egy-egy (3), illetőleg (4) fő­­elektródából és egy-egy (5, illetőleg (6) ár- 30 nyékolóellektrodából van. Az (5) árnyé­kolóelektróda a rajzolt esetben egyúttal a gyujtóelektróda is. A gyujtóelektródának ebben az esetben rt főelektródától természetszerűleg szige- 35 teltnek kell lennie. Ez gyakorlatilag úgy érhető el, hogy az árnyékolóelektródát szi­getelten helyezzük a célnak megfelelő tar­tószerkezetére vagy pedig az árnyékoló­elektródát tartószerkezetével együtt szi­geteltem helyezzük a fényívkamrába (vagyis a fényívet tartalmazó kamrába). Másrészt azonban célszerű lehet az ár­nyékolóelektródának tartószerkezetével együtt közvetlenül a fényívkamra feneké­­vel való összekötése és a főelektródának tartószerkezetével és esetleg hűtőszerko­­zetével együtt a fényívkamrában szigetel­­ten való elhelyezése. A (7) segédfényívek a (S) és (9) pontok között keletkeznek. Amint az 1. ábrán lát­ható, a (7) segédfényív (8) talppontja már a (3) főelektródán van. A másik (91 talppont a tengelyirányú (10) gázáram fúvóhatása alatt az (5) árnyékolóelektrő­­dán a (11) árnyékolóelektródanyíláson át a (12) helyhez vándorol. Egyúttal a ten­gelyirányú (10) gázáram a (7) segédfény­­ívet meghosszabbítja és kiöblösíti, úgy hogy az a (13)-al jelölt alakot és helyzetet veszi fel. E helyzetben a segédfényív­­talppont a (12) helyről a (4) főelektródá­nak a (14) pontjára ugrik át és ezzel meg­indítja a (15) főfényívet, amely az 1. áb­rán a világosság kedvéért külön helyen van berajzolva. A segédfényív (8) talp­pontja eközben lényegileg zavartalanul a (3) főelektródán marad meg. E folyama­tokat a legjobban akkor érjük el, ha a gyújtó- és főelektróda egymással szemben­álló felületeinek célszerű kialakításával a fényívtalppontoknak a főelektródán lassan és az árnyékolóelekródán annak felső 40 50 00 60 65 70

Next

/
Thumbnails
Contents