119250. lajstromszámú szabadalom • Kézi gázbomba

Megjelent 1938. évi október hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119/250. szám. XlX/b. osztály. — V. 3596. alapszAm. Kézi gázbompa. Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár It. T., Budapest. A bejelentés napja 1937. évi március hó 22-ike. 10 15 20 25 80 35 Kézi gázbombák, melyeknek ingerlő, il­letve mérges gőzöket fejlesztő töltetük van, ismeretesek. A hatásos töltetük lehet cseppfolyós, amikor is működtetésükkor a tartalmuk elpárologva terjed szét. Is­meretesek szilárd töltéssel ellátott gáz­bombák, úgynevezett füstölők, melyek­nél a hatékony anyag könnyen égő anyag­­keverékbe van ágyazva, mely elégéskor a hatásos anyagot elgőzöl ögteti. A kézi gázbombákat nemcsak hadi, ha­nem rendészeti és önvédelmi célokra is használják, amikoris nem cél, hogy ezek a bombák nagyobb kárt okozzanak. Folyadékkal töltött kézikészülékeknél a hatásos anyag többnyire üvegtartályban van, melyet használatkor összetörnek, pl. szilárd tárgyhoz vágnak; a tartalma ek­kor szétfröccsen és elpárolog. Kézi füstölő-gázbombáknál a hatásos anyagot a gyujtókeverék égésekor fej­lesztett hő párologtatja el. Mind a. két rendszerű kézi gázbombá­nak hátránya, hogy gőzeikkel aránylag lassan töltik meg a teret, úgy, hogy azo­kat ki lehet kerülni és így váratlan gá­zosítás előnye nem áll fenn. A folyadéktöltetes kézi készülékek tö­rékenyek és a folyadék nem kívánt ma­róhatása is érvényesülhet. Hideg időben a folyadék párolgása igen lassan törté­nik, úgyhogy a kívánt hatás elmarad. A füstölőkészülékek drágák és a hatá­sos anyagnak jó része az, elgőzölögtetés folyamán elég, úgyhogy nagy anyagvesz­teségek adódnak. A találmány értelmében e hátrányokat kiküszöbölhetjük. A találmány olyan kézi gázbomba, melynek ingerlő, illetve mérges gőzöket fejlesztő töltete finoman elosztott, szilárd halmazállapotú hatásos anyagból és por­­alakú töltőanyagból áll, melynek továbbá a töltetet porfelhővé' kilövelő készüléke van. A hatásos töltet lehet finomra aprított szilárd hatóanyag és porított szervetlen vagy szerves, nem nedvszívó töltőanyag benső keveréke. A hatásos portöltet elő­állításánál a poralakú anyagokat össze­keverjük. de eljárhatunk úgy is, hogy a hatásos anyagot, pl. a töltőanyagra, mint hordozóra visszük fel, abba felszívatjuk. A felszívatást végezhetjük úgy, hogy a hatásos anyagot oldat alakjában alkal­mazzuk, amikoris az oldószert utólag el­párologtatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a megömlesztett hatékony anyagot felszí­vatjuk a töltőanyagba és kihűlés után aprítjuk. A készülék töltésére tehát fi­nom, össze nem álló port alkalmazunk. Hatásos anyagként, célszerűen nem nedvszívó, ismert ingerlő vagy mérges anyagokat használhatunk. A kézi gázbomba porának a kilövelése­­kor lőport vagy egyéb robbanóanyagot használhatunk. A robbanás pillanatában az egész töltet finom porfelhő alakjában szétoszlik és a. hatását pillanatnyilag ki­fejti, mert az nemcsak gőzével hat, ha­nem a szilárd lebegő részecskék is nyál­kahártyához; juthatnak és igen erős in­gerlő hatást fejthetnek ki. A találmány példakénti kivitelét a rajz mutatja. Az 1. ábra gázbomba keresztmetszete, a 40 síi 55 60 65 70 75

Next

/
Thumbnails
Contents