119207. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő borítás nedves épületfalak szárítására és gép a borítólapok előállítására

119207. 3 Az egymáshoz képest eltolt (4) és (;’>) nyí­lások, úgyszintén az egymásután válta­kozó, vízszintes és függélyes téglahézagok folyton irányváltásra kényszerítik az át- 5 vonuló levegőt, amely így bőségesen öb­líti a fal mellső részeit, alaposan szárítja ezeket és magával viszi a nedvességet. A 4. ábrabeli (I) nyíl irányában, alulról feltörekvő talajnedvesség nem szívódik ¡0 többé a fal belsejében hosszú úton felfelé, hanem a legkisebb ellenállás irányába, vagyis a fal kiszárított részei felé nyomul. E száraz részek a szivacs mohóságával szívják el a nedvességet, amit azután az 15 itt folytonosan kicserélődve vonuló le­vegő újból és újból eltávolít belőlük. A légáram, a most jelzetthez képest, for­dított irányban is haladhat aszerint, hogy milyen hőkülönbség mutatkozik a külső 20 és a belső tér között. Minthogy a fal a nedves vakolat lehán­­tásakor sok helyütt kitöredezik, mint­hogy továbbá a lapok sohasem fekszenek szorosan a természeténél fogva egyen- 25 letlen csupasz falon, általában mindenkor bő légterek maradnak a borítás és a fal között úgy, hogy önműködően is elegendő szárítólevegő vonulhat át és e légpárna hő- és hangszigetelő is lehet. A (13) lég- 30 nyílások, a falak sarkainál ((5. ábra) a (3) csatornák végeiben is lehetnek. A (13) nyílások lyuggatott (14) süvegekkel vagy korongokkal fedhetők át. Oly összekötő­­lyukak, melyek falszegletekben szüksé- 35 geselc a (3) csatornák közötti légközleke­dés folytatólagosságához, könnyű szerrel fúrhatok a lapokba A lapok egyébként, tetszés szerint, könnyen részekre vág­hatok. A szükséghez képest, akárhány 40 lemezsor építhető egymás fölébe, hiszen a falak hordják a lemezek súlyát. Ama réven, hogy a (2) nyúlványok a falak vájataiba mélyednek, a (3) csatornák is mélyen a fal külső síkján belülre kerül- 45 nek, ami a jó szárítóhatás szempontjából lényeges. A légáram, alkalmas összekötés, pl. valamely cső útján, a falakon át, pl. a kéménybe, esetleg légaknákba is irá­nyit ható. 50 Ami a szigetelőlapok külső alakját illeti, a találmány szempontjából közöm­bös, vájjon kicsinyekre vagy nagyokra készítjük-e az egyes lapokat, vájjon a lapok hossza vagy szélessége mentén ren­­.55 dezziik-e el a nyúlványokat, vájjon a légutak más méretű vagy más elrendezésű nyúlványokat törnek-e át, vájjon a nyúl­ványok légutai zárt csatornák-e vagy pedig nyílt hornyok, vájjon a lapok fal­felőli oldalán vannak-e a légtereket nö- 60 velő hornyok, vájjon a nyúlványok át­menő lécek-e vagy megszakítottak, vagyis csak helyenkénti kiugrások. Lénye­ges azonban, hogy a lapnak a falba ka­paszkodó nyúlványa legyen, amely a fal- 65 hoz erősíti a lemezt és egyszersmind lég­át bocsájtó utakat tartalmaz. Lényeges továbbá, hogy a nyúlványok annyira a falba vésett hornyokba mélyednek, hogy az egyenként több téglahézagot búr- 70 kóló és előnyösen vízáthatatlan anyagú lapok a fal meglevő vakolata síkjában, illetve ezen belül maradnak úgy, hogy a falak részleges szigetelőborítása nem okoz lépcsős, a falak belső oldalán a 75 helyiségek terét csökkentő kiugrásokat és kész, száraz bevonófelületet ad. Amint már jeleztük, a borítás és a fal közötti légjárat nemcsak a fal lehántott vakolatá­nak teréből maradó és a lehántással járó S0 falkitöredezésből, úgyszintén a falak min­denkori egyenlőtlenségeiből, hanem a tégla hézagok lehető mélyre ható kikapa­rásából adódó tereket is felöleli, mimellet a szárítólevegő útja mindé tereket, főleg 35 a tégla hézagokat öblítő irányban vonul el. A lapok anyaga, valamint ennek víz­­mentessége szempontjából közömbös, vájjon milyen anyagból készülnek a lapok és hogy mily módon kívánjuk elérni a 90 vizát hatlanságot. A rajz kapcsán leírt esetben, példaképen, vízáthatlan betont faltoltunk szem előtt. A találmány kiterjed a leírt lapokat előállító, oly gépre is, amelynek az az 95 előnye, hogy a lapok célszerűen, minden­kor azonos méretekkel, gazdaságosan és gyorsan, tömegesen gyárthatók. A 7—9. ábra szerint a (15) asztal (16) keretében fel-le tolható (17) betétlap a iqo (18) kitolómű (19) támasztóin nyugszik. A (18) kitolómű, (20) rúdjánál fogva, a (II) nyíl irányában, kézzel, lábbal vagy gépilegtolható el. A 7. ábra a (17) betétlap legalsó állását tünteti fel, mikor is a (16) 105 kerettel közrezárt, akkora szabad tér marad fölötte, amekkora a tulaj donképeni azaz a (2) nyúlvány nélkül vett lemezt­­alakító (21) teret adja. Ide töltjük be a kellően előkészített betonpépet és itt 110 csömöszöléssel vagy ráveréssel szilárdít­juk azt. A (2) nyúlványt két (24) pofa segélyével alakítjuk, amelyek (22) emel­tyűkarjaiknál fogva, a (23) csuklók körül, a nyilakkal jelzett irányban, a szaggatót4 115 vonalakkal feltüntetett nyugalmi hely­zetükből, a rendes vonalakkal megrajzolt munkahelyzetbe felcsappant hatók. A

Next

/
Thumbnails
Contents