119200. lajstromszámú szabadalom • Harisnyatartó csatt

2 119200. fonalból kötött harisnyánál egy angol hü­velyre 36—38 szem esik, a megengedett húzóerő 4 kg; 0.7—0.3 mm átmérőjű mű­selyem szálból készült hüvelyenként 24— 5 36 szemes harisnyánál a megadott húzóerő 2—2.5 kg alatt van. A szorítópofákat úgy állíthatjuk be, hogy az azok közé befogott harisnya meghatá­rozott húzóerő' felléptekor elcsúszhat. A 10 csúszás addig tart, míg a húzóerő a meg­engedett mértékéig le nem csökken. Ez kb. 10—15 mm csúszásnál szokott bekövet­kezni. A találmány példakénti kivitelét a rajz 15 mutatja. Az 1. és 2. ábra a csatt elől-, illetve oldali­nézete. A 3. ábra egy másik kivitel elölnézete. A 4. ábra további kivitel elölnézete. 20 Az 1. és 2. ábrában szemléltetett csatt­nál az (1) és (2) huzalból kialakított tartó­karok végén a (3) és (4) szorítópofák vannak felerősítve. A szorítópofák, miként az ábrából látható, tasakalakúak és a tartó-25 karokat mindkét oldalon közrefogják. A szorítópofák alatt a tartó karon (lx) és (2x) közbülső lemezek vannak, melyek a pofák jobb rögzítésére valók. E közbülső lemezeken kimétszéseket, áttöréseket is al-30 kalmazli atuuk, melyeken a pofák anyaga átnyúlhat és így azok rögzítését növelik. Az (1) és (2) tartókarokat a lapos (5) gyűrű fogja közre, mely a (6) nyíl irá­nyában csúsztatva, a pofákat mind nagyobb 35 erővel nyomja össze. A (3, 4) pofákat gu­miból készíthetjük, melyeket a tartókaro­kon is vulkanizálhatunk. A 3. ábrabeli kivitelnél az (1) fémle­mezből álló tar tó karon, annak (10) füleibe 40 van a huzalból kialakított, második (2) tartókar ágyazva. Az (1) tartóleme,z (11) csapján a (12) rögzítőkar van elrendezve. A (2) tartókar felfelé ívelt úgy, hogy azt a (12) szorítókar rugalmasan az (1) tartó-45 lap felé nyomja. A csatt nyitása a (12) szorítókarnak a nyilak irányában való el­fordításával történik, amikoris a (2) tartó­szár a (12) szorítókaron Lúl felemelhető. Az (1) és (2) tartószárak végén az 1. és 2-ábrához hasonlóan kialakított tasakszeríí 50 gumi pofák vannak. A 4. ábrán további kiviteli alak látható, mely lényegileg a 3. ábrán látható meg­oldás változata. A 3. ábrán látható (12) szorítókar helyett, zárószervként, a (18) 55 tolókát alkalmaztuk, melynek (19) csapja az (1) tartókar (20) hasítékában van ve­zetve. A (18) tolóka (18a) és (18b) szár­nyai, a tolóka lefelé csúsztatásakor, drót­ból U-alakra hajlított (2) tartókar szárai 60 fölé kerülnek és így a tartókarok össze­nyomása folytán a két (4) gumipofát egy­másra szorítják. Szabadalmi igények: 1. Harisnyatartócsatt, melyet a harisnyát 65 közrefogó, a harisnya húzásának irá­nyára csupán merőleges nyomóerőt ki­fejtő tartófelülettel ellátott, a csatt tartókarját tasakszerűen közrefogó szo­rítópofák jellemeznek. 70-2. Az 1. igénypontban védett harisnya­tartócsatt kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a szorítópofák, célszer rűen sima felülettel vagy finom recé­zéssel ellátott, rugalmas anyagból, pl. 75 gumiból vannak. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett harisnya­tartócsatt kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a csatt tartókarjain a szorítópofák rögzítésére való (lx, 2x) 80 mereyítőbetétek vannak. 4. Az 1—3. igények bármelyikében védett harisnyatartócsalt kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a szorítópofák rög­zítésének növelésére a tartókarokon ki- 85. metszések vannak. 5. Az 1—4. igények bármelyikében védett harisnyatartócsatt kiviteli alakja, me­lyet az egyik tartókaron felerősített és a másik tartókarra csúsztatható (12) 90; vagy (18) rögzítőszerv jellemez. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Thumbnails
Contents