119168. lajstromszámú szabadalom • Szárnyas csavar

A 3, ábra szerint a (12) szárnak (17) hosszanti közópíurata van. E furat ha­rántirányban vonul végig a négyszögletes (18) kivágáson és e kivágáson túl is foly-5 tatódik. A (18) kivágás vagy áttörés a szárnak megvastagított (13) részében van. A (17) furatba két egymást fedő helyzetben elrendezett (19) és (20) persely van szi­lárdan behajtva, még pedig a (19) per-10 sely az áttörés egyik oldalán,, a (20) per­sely pedig annak másik oldalán foglal helyet. A szárnyas csavar forgó támasztékát a (21) ag3r alkotja, amely célszerűen négy-15 szöigkeresztmeLszelű és csúszLathatóan van ,a (18) áttörésbe szerelve, úgy hogy az áttörésnek kél egymással szembenálló (22) fala mentén vezetődik. Ennek a négyszög­letes (21) agynak a hajtótengelynek, pl. 20 valamely erőgép forgatólengelyének a fel­vételére (23) furata van; a tengelynek az aggyal való kapcsolatát természetszerűleg merevvé tesszük. ' A (12) szár tehát elforgathatóan fog-25 lal helyet a .(21) forgó támasztórészen, még pedig hossztengelye mentén a (14) vonalnak megfelelően forgatható el. Az elforgatásra a (24) és (25) csapok valók, amelyek a (17) furatban a (19) és (20) 30 perselyekbe vannak behelyezve. E csapok egyúttal a (21) forgó támasztórészben el­rendezett (26, 27) furatokba is be vannak hajtva avégből, hogy e forgó támaszLó­résznek a (12) szárban a (18) áttöréshez 35 képest való elforgatását lehetővé tegyük. E csapok a forgó támasztórészbe szorosan beleillenek vagy máskép vannak azzal me­reven összekötve. Tengelyeik a (14) ten­gellyel esnek egybe. A (12) szárnak a (21) 40 forgó támasztó rész egymással ellenkező ol­dalain tehát (12a) és (12b) részei vannak és e szárrészek között van a (18) áttöréssel el­látott megvastagított (13) rész. Ha a (11) szárny (14) Lengelye körül elfordul, akkor 45 természetszerűleg a két (12a, 12b) szárrész is elfordul a szárral megegyező irányban, A (21) forgó támasztórész egyik oldalán levő (12b) szárrész és annak másik olda­lán levő (12a) szárrész, amely utóbbi a 50 (11) szárnyban folytatódik, súlya tekinte­tében úgy van kiegyenlítve, hogy egyen­letes elfordulást érünk el. E szárrészek azonban tehetetlenségi nyomatékuk tekin­tetében is úgy vannak kiegyenlítve, hogy 55 azokat a röperő egyformán befolyásolja. A röperőnek az a törekvése, hogy a két részt radiálisan, egymással ellenkező irá­nyokban vegye igénybe. A (12b) szár­rész radiális igénybevétele egyenlő a (11) szárny és a (12a) szárrész radiális igény- 60 bevételével. A röperő okozta, ellenkező irá­nyokban fellépő radiális igénybevételek­nek az ellentétes irányokban történő ez a kiegyenlítése megszünteti a szár megvasta­gított (13) része és a (21) agy közöltii 65 túlságos súrlódást, A súly és a tömeg ki­egyenlítésére a (17) furat mellső végét (28) nehéz fémmel, pl. csapágyfémmel vagy másefélével tölthetjük ki. Azonban a (12b) szárrész súlyának a növelésére és a 70 szárnyas csavarnak hajlótengelye két ol­dalán egyensúlyban való tartására más fémet is alkalmazhatunk, A röperő moz­gatta (13) rész radiális tengelye a (11) szárny munkafelületéhez hegyesszög alatti 75 ferde elrendezésű. Ha a szárnyas csavart a tengerszinti légnyomásnak megfelelő légnyomás mel­lett hajtjuk és pedig az 5., (3. és 7. ábra szerinti nyilak irányában, akkor a szárny, 80 — tekintet nélkül a sebesség változására — a legkisebb emelkedésű. Ez arra vezet­hető vissza, hogy a szárnynak hátsó (16) részfelülete nagyobb a vezető (15) rész­felületnél. Ennek az egyenlőtlenségnek a 85 következtében a szárnyfelület, súlya tekin­tetében, nincs kiegyenlítve és így a levegő ellenállása a szárnyat a (14) hossztengelye körül abban az irányban fogja elforgatni, amelyben a szárny emelkedése csökken- 90 A (11) szárnynak a helyzete ennél a leg­kisebb emelkedésnél az 5. ábrán látható, ahol a (13) megvastagított résznek a (21) agy forgástengelyéhez viszonyított helyzete is kivehető, A (18) áttörési hely végfalai 9) annyira ferdék, hogy a (21) agy külső felületébe nyúlnak és így a szárnynak a legkisebb emelkedésre való beállását hatá­rolják. A röperő hatása alatt átállítolt (13) 100 rész a szárny nem egyenlő felületrészei­hez viszonyítva úgy van kiegyenlítve, hogy ennek a (13) résznek a szárnyra való ha­tását a szárnyra ható légellenállást mind­addig kiegyenlíti, amíg a szárny normális 105 vagy a tengerszint magasságnak megfelelő nyomáson mozog. Ez azt jelenti, hogy a (Í3) rész a szárnyat nem állítja át a (14) hossztengelye körül és így nem növeli a szárny emelkedését mindaddig, amíg a 110 légnyomás nagysága a tengerszint magas­ságának megfelelő. Nagyobb magasságokba való emelkedésnél a szárny ki nem egyen­lített felületrészeire ható légellenállás ki­sebbé és ezzel a röperőnek a radiálisan 115 megvastagított (13) közbenső részre való

Next

/
Thumbnails
Contents