119153. lajstromszámú szabadalom • Drótkötél vagy kötélzsineg
<(21) nyúlványai és (22) kivágásai derékszögű négyszögalakúak. A (24) idomdrótokat (8. ábra) a (25) töltődrótok ugyanúgy reteszelik el, mint 5 az ábra szerinti megoldási alaknál. Az elreteszelést a (24) drótok eltérő profilja nem befolyásolja. Hasonlóképen a 9. és 10. ábrán a (26) és (27) idomdrótoknál, amelyek a tengely-10 irányú metszősíkkal szöget bezáró oldalfelületekkel, illetve ívelt oldalfelületekkel érintkeznek egymással, az idomdrótok eltérő kialakítása az elreteszelést, mint ilyent, nem befolyásolja. 15 A 11. ábra szerinti üreges kábelnél a baloldali félkeresztmetszet a (30) idomdrótoknak a (31) tölt odrotokkal létesített, az 1. ábrának megfelelő elreteszelését mutatja, viszont a jobboldali fél-20 keresztmetszet azt szemlélteti, hogy hajlítási igénybevételkor, pl. a kötél meggörbítésekor a (32) felfekvő felület mentén, hogyan tolódnak el a (33) idomdrótok és (34) töltődrótok és hogyan 25 teszik lehetővé az egész üreges kötél keresztmetszetének helyzetváltozását, ami a feszültség kiegyenlítődését eredményezi. A 12. ábra szerinti, több idomdrót-30 rétegből álló kötélnél vagy kábelnél a külső (35) idomdrótokat a (36) töltődrótok, a belső (37) idomdrótokat pedig a (38) töltődrótok az 1. ábrának megfelelően reteszelik el, amikoris a belső 85 mozgékony elreteszelés is elősegíti a feszültségkiegyenlítődés lehetővétételét. A (31) idomdrótokból álló közbülső réteget példaképen elreteszelés nélkül tüntettük fel. Ha a béldrótot esetleg elhagyjuk, 40 akkor a középső (40) üreg keletkezik. Ha a találmányt nagyfeszültségi szabadvezeték kábeléhez használjuk, akkor a töltődrótokat pl. acélból, az idomdrótokat pedig rézből, alumíniumból stb. ké-45 szítjük, amikor is az előbbiek a hordozó, utóbbiak pedig az áramvezető keresztmetszetet alkotják vagy megfordítva; vagy pedig a legbelső drótréteg (acél töltő- és idomdrótok) veszi fel a húzási 60 igénybevételt, az összes többi drót pedig (amelyek rézből, alumíniumból stb. vannak) az áramvezetést létesíti és így tovább. Esetleg elegendő, ha a nyúlványok vagy töltődrótok befogadására való ki-S5 vágásoknak csak egy részét látjuk el töltődrótokkal vagy reteszeljük el nyúlványokkal, viszont a többi kivágás csak üregeket alkot. Az idomdrótok elreteszelését pl. úgy is elérjük, ha az egymással .53. 8 határos felületek minden második párjá 60 közé helyezünk be töltődrótot, minthogy az esetleg eltört drót már akkor sem pattanhat ki, ha az egyik oldalán elreteszelt. Az üregek, amint az a bélnélküli 1; kábeleknél önmagában már ismeretes, a 65 rezgéseket, valamint a megerősítés helyén a nagyobb felfekvési felület következtében a kisugárzási veszteségeket csökkentik. Az 1—7. és 11. ábra (teljes kereszt- 70 metszetnél) tizenkét idomdrótból álló kötélzsinegeket tüntet fel, a 8. és 12. ábra pedig tizennyolc külső idomdrótot tartalmazó kötélzsineget, illetve kábelt mutat. Az idomdrótoknak ezeket a szá- 75 mait csak példaképen választottuk és azok száma természetesen tetszésszerinti lehet. Ezenkívül a találmány lényegét nem érinti, hogy azt üreges vagy tömör köte- 80 leknél, üreges vagy tömör kötélzsinegeknél, vagy pedig egy béldrótot, vagy hengeres- vagy idomdrótok belső rétegeit tartalmazó kötélzsinegeknél használjuk-e fel. Az is közömbös, hogy az idomdrótok 85 töltődrótok, nyúlványok és kivágások keresztmetszetben szögletesek vagy lekerekítettek-e. A felrajzolt idom- és töltődrótkeresztmetszetek a méretezés szempontjából nem irányadók. Főként a töltő- 90 drótok, nyúlványok és kivágások méretei az alakdrótok számuktól is függő keresztmetszeti alakjának megfelelően mindenkor úgy választhatók meg, hogy valamely eltört idomdrót kiugrását még 95 akkor is biztosan megakadályozzuk, ha az esetleg elfordul. Az idomdrótokat és töltődrótokat a mindenkori felhasználási célnak megfelelően tetszésszerinti fémekből készíthetjük. A nagyobb átmérőjű 100 töltődrótokat megfelelő kötélzsinegekkel is helyettesíthetjük. Szabadalmi igények: 1. Drótkötél vagy kötélzsinek idomdrótok egy vagy több rétegével, ame- 105 lyek a külső rétegben az egymással határos felületeken kiálló részek és megfelelő kivágások révén egymást kölcsönösen elreteszelik, amelyre az a jellemző, hogy a külső réteg vagy 110 belső rétegek szomszédos drótjainak kiálló részei és azokat befogadó kivágásai között az elreteszelés irányában oldalsó csúszófelületekkel határolt játéktér van. 115
